A gyógyszerek tb-listára kerülésének átláthatósága fontos, ám szükség lenne a biztosító pénzalapjának bővítésére. Tény, jelentős növekedésre került sor az idén, ám várható, hogy a 242 milliárdra kiegészített büdzsé sem lesz elég a medicinák ártámogatására, további 15 milliárdra lesz szükség. Ez esetben a jövő évi költségvetésben tervezett 240 milliárd komoly fejtörést okoz a hatóságoknak és a cégeknek egyaránt.
Ez utóbbiak közelmúltban tett gáláns lépése ugyanis - e szerint az év hátralévő hónapjaiban kipótolják a biztosító gyógyszerkasszáját - nem ismételhető. Ezért a szűkös pénzalap kicentizett felhasználása várható.
A takarékosságot szolgálja a kormány szerdán elfogadott döntése, amely - csakúgy, mint az elődöké - hosszú távra szóló szabályozást ígér. Nem újdonság a további két feltétel sem: a lakosság terhei lehetőség szerint ne növekedjenek, valamint ne lépjék át a költségvetés korlátait. A kormány elvárásai és a gazdaság által determinált helyzet ismeretében arra lehet következtetni, hogy visszafogott termelői gyógyszeráremelés lesz jövőre, aminek mértékéről kemény alku várható.
Mennyivel jobb helyzetben vannak azok a országok, ahol már jól bevált társadalombiztosítási rendszerek működnek! Az angol rendszert például az "élni és élni hagyni" rendszerként lehetne minősíteni. Az ottani állami egészségügyi szolgálat az originális termékeket gyártó cégek jövedelmezőségét a piaci forgalmuktól teszi függővé. Időről időre - nem kötelezően, mégis általánosan elfogadottan - megállapodnak egy tisztességesnek mondható, 21 százalékos profitban a nagy volumenben forgalmazó cégekkel. Amelyikük túllépi a profit tűréshatárát, árcsökkentésre, a kisebb nyereséget elérő áremelésre számíthat. Sima ügy a generikus gyártóké is, náluk az ellenértéket két nagykereskedő és három gyártó átlagárából képezik. Az orvosok elsőként a generikumokkal kezdik a terápiát, a beteg pedig tudja: az orvosság árától függetlenül 6,5 fontot kell fizetnie a receptek után.
Csakhogy nálunk komoly ellenállást váltana ki az egységes receptdíj. Valószínűbb, hogy az új támogatási rendszer az olcsóbb termékeket preferálja. Az így megspórolt pénz teszi lehetővé az innovatív szerek listára kerülését.
Ha megnézzük a jelenlegi gyógyszertámogatást, látható, hogy a tb-kassza több mint 35 százalékát a betegeknek térítésmentesen, vagy 10 százalék térítés ellenében kiváltott gyógyszerekre költik, s egyenletesen nő a betegnek ugyancsak térítésmentesen járó közgyógyrészesedés.
Valószínű tehát, hogy először e térfélen söprögetnek a gyógyszerkassza őrei. A szakminiszter mindenesetre kijelentette: igényli az orvosok terápiás ajánlásait. Ez azért fontos, mert vélhető az is, hogy bevezetik a rég rebesgetett, betegségcsoportos támogatást. E szerint a különböző hatóanyagú, de ugyanarra a betegségre való orvosságok árához az olcsóbbak alapján állapítják meg a tb-támogatás mértékét, s nem mindegy, milyen készítményekből áll össze a választék. Készül a magyar doktorok takarékos terápiát célzó érdekeltségi rendszere is, és lehet, hogy gyógyszerkeretből kell gazdálkodniuk, amelynek fogyásáról időnként visszajelzést kapnak a tb-től.
Ha sikeres lesz is a mai tárgyalás, kicsi az esélye az új támogatási rendszer januári életbelépésének. Ám ha ellenség helyett partnerként fogadják el egymást a gyógyszerügy szereplői, egyszerűbb lehet a megállapodás.
"
"Kicsi az esélye az új támogatási rendszer januári életbelépésének"
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.