Infláció: hullámvasúton?

A pénzromlással kapcsolatos hírek határozták meg az elmúlt hét makrogazdasági eseményeit. Egymás után másodszor cáfolt rá a piaci várakozásokra az inflációs adat: a Központi Statisztikai Hivatal immár a harmadik egymást követő hónapban mért 4,7 százalékos árindexet, ellentmondva az egyértelmű inflációemelkedési várakozásoknak. Pedig a borúlátóbb előrejelzők úgy vélték: az áramáremelés, a gyengébb forint és a szezonális élelmiszerek drágulása akár 5 százalék fölé is emelheti az éves drágulás ütemét. A szezonális hatásoktól megtisztított maginflációs mutató szeptemberben, 0,1 százalékpontot csökkenve, 4,6 százalékon állt, mérséklődtek a rövid bázisú indexek is. Ugyanakkor ezt a hivatalos mérőszám, a 12 havi árindex már aligha fogja markánsan jelezni. A múlt év végi árszint elég alacsony ahhoz, hogy a mutató decemberig 5 százalék fölé kússzon, jövőre már azért nem fog érvényesülni egy esetleges dezinflációs trend, mert az áfakulcs növelése és a tervezett energiaár-emelések erőteljes megugrást okoznak az árszínvonalban. Az elemzők hitelt adnak annak a jegybanki előrejelzésnek, hogy átmeneti lesz az infláció jövő évi emelkedése. A Reuters által megkérdezett szakértők úgy vélték, 2005 végére a jövő évi megugrás után 3,6 százalékra süllyed a ráta.

Az export dinamikus növekedésének köszönhetően egyre jobb teljesítményt nyújt az ipar. Augusztusban immár hatodik hónapja emelkedett a kivitel, s biztatóan alakulnak a rendelésállományok is. Lapunk által megkérdezett vállalatvezetők is a külső kereslet érzékelhető bővüléséről számoltak be. A trendforduló apró jeleit látja a gazdaságban László Csaba pénzügyminiszter is, aki egyébként továbbra is kitart amellett, hogy az idén 4,8 százalék körül alakul a költségvetés GDP-arányos hiánya. Októberben 65 milliárd forintos deficitet vár a Pénzügyminisztérium, utána már csak 20 milliárdos hiány keletkezhet az év utolsó két hónapjában. Novemberben az októberinél magasabb hiány szerepel a PM tervei között, ám a december szezonális és egyéb okokból szufficites lesz.

Augusztusban 3,1 százalékkal növelte teljesítményét az építőipar, folytatva az év eleji visszaesés utáni korrekciót. Érdekesség: a várakozásokkal szemben nem a lakásépítések kitartó lendülete tartja magasan a kapacitásokat, hanem az, hogy az egyéb építmények kategóriában nem következett be a választások után megszokott látványos csökkenés. (MI)