Liberalizáció: áldás, vagy átok?

Bár a tüzetesebb vizsgálódás alapján a magyarázó tényezők nagyon eltérőek és esetenként más-más okokra vezethetők vissza, mégis a megjelenő értékelések és információk döntő többsége egyfelől az általános ellenségként megjelölt globalizálódást, másfelől az Európában most kiteljesedő liberalizációt, és végül a szakmai biztonsági követelményeket és szempontokat háttérbe szorító pénzügyi szemléletet és profitérdekeltséget kárhoztatja.

Nem foglalkozva az egyes események bekövetkeztében közrejátszó nagyon különböző tényezőkkel, azt azért érdemes kiemelni, hogy a legnagyobb visszhangot kiváltó kaliforniai összeomlás magyarázatában - szemben az első megnyilatkozásokkal - éppen az válik általánossá, hogy nem a parttalan liberalizáció játszott meghatározó szerepet a kínálati oldal elégtelenségében, hanem éppen ellenkezőleg, az állam által rögzített, a költségeket meg nem térítő és a fejlesztésekhez forrásokat nem biztosított árak.

Bizonyára a kaliforniai eseményekben is jóval több tényező játszott közre, de utólag egyre világosabb, hogy nem az EU-ban is napirendre kerülő és nálunk is gyakorlati formát öltő liberalizáció a meghatározó ok. Ez még akkor is igaz, ha elfogadjuk, hogy az EU-ban, illetve a nálunk bevezetett liberalizációs modell számos buktatót rejt.

A probléma lényege és nehézsége abban van, hogy a vezetékes energiahordozók piaci liberalizációjának nincs előzménye, a klasszikus piaci modell csak jelentős állami bábáskodással működhet. Az állam azonban mindenhol és minden időben alapvetően politikai indíttatású és szükségszerűen gyakran rövid távú politikai érdekeket érvényesít az energiaszektor működtetésével szemben. A szaporodó kellemetlen események nem a liberalizáció lassítását, megakasztását támasztják alá, hanem - ha egyáltalán a liberalizáció az említett esetekben tetten érhető - a megválasztott módját érintik, és még inkább aláhúzzák, hogy a piaci erők és az állami szerepvállalás racionális egymáshoz illesztése nélkül a liberalizáció súlyos torzulásokat hozhat.

Ami a pénzügyi és profitszemlélet túlsúlyba kerülését illeti, egyfelől abból kell kiindulni, hogy a modern gazdaságban az energia általában, de különösen a vezetékes energiahordozó, semmi mással nem helyettesítő szerepet játszik mind a termelés alakításában, mind a lakosság életfeltételében, másfelől azonban az energiaszolgáltatás óriási beruházásokat kíván, és hosszabb távon determinálja az adott gazdaság versenyképességét. Az EU által szorgalmazott liberalizáció legfőbb célja a vezetékes energiaellátás területén a fejlesztési és üzemeltetési költségek mérséklése, a térség versenyképességének javítása. Az EU-ban, de Magyarországon még inkább a vezetékes energiaellátás piacának liberalizációját külön aláhúzza, hogy az unió importfüggősége jelenleg is mintegy 50 százalékos, amely megállíthatatlanul nő, Magyarországon pedig az import aránya kb. 75 százalék, és ugyancsak növekszik. Mindehhez járul, hogy az EU a világ más meghatározó térségeivel szemben komolyan veszi a jelentkező környezeti kihívásokat, amelyek éppen az energiaszektor fejlesztésénél és működtetésénél jelentkeznek.

A vezetékes energiahordozók piacának liberalizációja tehát a nélkülözhetetlen és egyben igen drága energiaszolgáltatás erőteljes racionalizálását szolgálja, ennek egyik nem jelentéktelen vonatkozása a szükségtelen többletkapacitások leépítése. A fölösleges és költséges tartalékkapacitások leépítése mérsékli az árakat, javítja a versenyképességet. Ez a folyamat zajlik ma Európa-szerte. A mostanában tapasztalható áramkimaradások nem annyira az elégtelen tartalékok, mint az európai léptékű ellátási rendszer sebezhetőségéből fakadnak.

Nagy kérdés most Európa-szerte, hogy a megkerülhetetlenül jelentkező racionalizálás hogyan egyeztethető össze a kívánatos ellátásbiztonsággal. A teljes ellátásbiztonság és az olcsó villamos energia egyidejű megvalósítása ugyan aligha vitatható törekvés, de kompromisszumok nélkül nem lehetséges. Mindez nemcsak a piaci szereplőkre hárít nagyobb felelősséget, hanem a koordinálásban kitüntetett szerepet játszó kormányzatokra is.