Megyehatáron belül

Bódis János

"Másfél éve helyeztem üzembe heti egy-két tonna termék előállítására alkalmas kis húsfeldolgozómat a Baranya megyei Pellérden. A hatóságok már a beruházás megvalósításakor megkövetelték a szigorodó szabályok betartását, így az üzem megfelel az uniós feltételeknek. A most bezárás előtt álló húsipari egységeket a hatóságok korábban többször figyelmeztették, de azok a fejlesztéseket ennek ellenére sem hajtották végre. Engedélyük visszavonásával rostálódhat a piac, így a talpon maradók számára új értékesítési lehetőségek nyílhatnak. Vállalkozásom termékei helyi szinten fel tudják venni a versenyt a nagy társaságok áruival, ezért csaknem biztosra vehető, hogy az értékesítésben a csatlakozás után sem lépem át a megyehatárt. Kérdés azonban, hogy az állam igényt tart-e a későbbiekben is a kis húsipari üzemek működésére, vagy még inkább a nagyobb cégek hódítanak majd teret."

Felvállalt fejlesztések

Jankó Ferenc

"Az üzembezárások a vágókapacitások szempontjából nem okozhatnak gondot. Magyarországon van elegendő vágóhíd, hogy a sertéseket a kieső cégek helyett is le lehessen vágni. Egyértelműen azoknak kell abbahagyniuk tevékenységeiket, akik a fejlesztéseket nem vállalták fel. Általános európai tendencia, hogy a szigorodó előírásoknak egyre inkább a nagy cégek tudnak megfelelni, így a kisebbek jelentős része magától is kiszorul a piacról a növekvő költségek miatt. Érthető, hogy a követelmények teljesítése jelentős feszültséget gerjeszt azoknál a hazai kisvállalkozásoknál, akik továbbra is talpon szeretnének maradni. Sokuk tízmilliókat ölt üzemébe, és nem tudja, mennyit kell még befektetnie. Náluk az jelenthet megoldást, ha felhagynak a saját vágással, és ezután bérben vágatják le sertéseiket. A feldolgozás során ugyanis már könnyebben megfelelhetnek az uniós követelményeknek."

Tisztuló kör

Jámbor Zoltán

"A vágóhídi bezárások visszaszoríthatják a feketepiacot. Számos cég a szürkegazdaság mezsgyéjén mozgott, és az illegális csatornákat használta termékei eladásához. A feldolgozói kör tisztulásával jól járnak a fogyasztók, és azok a társaságok is, amelyek tisztességes fejlesztéseket hajtottak végre. Az elmúlt években többször feszültség származott abból, hogy a szürke- és feketegazdasághoz tartozó vállalkozások olyan időszakban szálltak be a piacba, amikor ott éppen konjunktúra volt, míg az értékesítési feltételek romlásakor szüneteltették tevékenységüket. Működésükkel a mezőgazdasági termelők egy részét arra ösztönözték, hogy ne kössenek feldolgozóipari szerződéseket. Amikor a taktikázó cégek a piacból kiszálltak, a velük kapcsolatban álló gazdálkodók értékesítési lehetőségek nélkül maradtak. A hirtelen fellépő eladási gondok pedig több esetben országos termelői demonstrációkba torkolltak."

Versenyegyenlőség

Zádori László

"A rendszerváltozás előtt 80 vágóhíd működött az országban, később azonban számuk 700-ra nőtt. Csaknem minden falusi kényszervágóhídból normál vágóhidat alakítottak ki. Bár ez a kör mára 300 üzemre szűkült, közöttük még mindig több olyan akad, amely kifogásolható működésével rendre felborítja a hazai felvásárlási árrendszert. További gond, hogy e cégeknél, vállalkozásoknál nincs folyamatos állat-egészségügyi ellenőrzés sem. Így tevékenységük végső soron veszélyezteti az évi 300 millió dollár összértékű magyar húsexportot is, amelynek 60-70 százaléka az Európai Unióba és a CEFTA-országokba irányul. Bezárásuk azért is indokolt, mert ezzel helyreáll a hazai feldolgozók közötti versenyegyenlőség. Eddig ugyanis azok a vállalkozások hátrányt szenvedtek, amelyek becsületesen végrehajtották a szükséges fejlesztéseket."

Többletköltségek

Varga Ferenc

"Átlagosan évi félmilliárd forint versenyhátrányt okozott a cégnek az utóbbi években, hogy végrehajtotta az európai gyártási színvonalat garantáló, jelentős ráfordításokat igénylő higiéniai és egyéb beruházásokat, míg egyes üzemek nem voltak rákényszerítve erre. Nagy gondot okozott, hogy a fejlesztések többletköltségeit tulajdonképpen soha nem lehetett érvényesíteni a magyarországi termékárakban. Ha a helyzet nem változna meg, kiadásainkat a termelőkre, a beszállítókra kellene hárítanunk, esetleg irreális áremelési igényeket kellene bejelentenünk a kereskedőknek. Ezért indokolt és időszerű a nem megfelelően működő vágóhidak bezárása. Persze ezzel együtt is kérdéses még, milyen piaci helyzet és verseny alakul ki az uniós csatlakozás után, és milyen üzletpolitikát folytatnak majd az élelmiszerláncok az új viszonyok között."