Globalizáció és sült galamb
Itt az ideje leszámolni azzal a nem is olyan régóta létező téveszmével, hogy a globalizációból a fejlett ipari államok nyerhetnek a legtöbbet. A folyamat legnagyobb nyertesei ugyanis éppen a feltörekvő államok - köztük Magyarország - lehetnek, feltéve, hogy kihasználják a tálcán kínált lehetőséget.
Nem véletlen, hogy Schröder kancellár a külföldre települő német cégek "lehazaárulózása" után most az uniós tagjelöltek alacsony társasági adókulcsait illette kemény szavakkal. Egyre több ottani cég ismeri fel ugyanis, hogy nem éri meg a túladóztatott, merev munkaerő-piacú európai jóléti gazdaságokba fektetni tőkéjét, amikor nem is olyan messze sokkal jobb feltételek mellett tudja fialtatni pénzét. A jelenség nemcsak Európát, hanem még a jóval versenyképesebb amerikai gazdaságot is sújtja: Bush elnök 2001-es beiktatása óta kétmillió munkahelyet vittek át Ázsiába az amerikai cégek. Nem csoda hát, ha a szabadpiac élharcosaiból igen hamar a protekcionizmus bajnokai lesznek egyesek.
Triviális tanács lenne a nyugat-európai vezetőknek, hogy a versenytársak bírálása helyett inkább tegyenek maguk is saját gazdaságaik helyzetbe hozásáért. Még ha ebben van is némi mozgásterük, a hét végi francia regionális választások jól mutatják, hogy a jóléthez szokott választópolgárok nem kérnek a fájdalmas reformokból. Pedig a Siemens legutóbbi döntése a példa arra, hogy a német dolgozók is csak akkor képesek megakadályozni munkahelyeik áttelepítését, ha maguk is komoly áldozatokat hoznak azért. S nem csupán a tőke mobilitása okozhat gondot: a bevándorló olcsó munkaerő hasonló nyomást gyakorolhat a fogadó országok polgárainak életszínvonalára. Úgy tűnik tehát, hogy a glo-balizáció a feltörekvők felzárkózása mellett a fejlett jóléti államok leépítését is elkerülhetetlenül kikényszeríti.
Bár Magyarország esélyei jók arra, hogy ennek a folyamatnak középtávon az egyik nyertese legyen, az a bizonyos sült galamb nem repül automatikusan a szánkba. Arra ugyanis többen is fenik a fogukat. Ha a fejlett államokkal szemben nő is a versenyelőnyünk, mellettünk, mögöttünk még számosan pályáznak a befektetők kegyeiért. És a folyamat nem áll meg a határainknál, jó ezt észben tartani.
