Jelképes kamatcsökkentés

A kevés megjelenő gazdasági adat ellenére a múlt héten nagy figyelem vetült a makrogazdasági történésekre, a jegybank ugyanis irányadó kamatának csökkentésére szánta el magát a hét elején. A 25 bázispontos mérséklés csupán jelképes, hiszen a térségben továbbra is hazánk tudhatja magáénak a legmagasabb kamatszintet. A csökkentés annak tudható be, hogy az elmúlt negyedévben szinte csak kedvező makrogazdasági adatok láttak napvilágot, ilyen körülmények között pedig kissé háttérbe szorult a gazdaságpolitika hitelességének kérdése. A döntés meglepte a piacot, hiszen az elemzők inkább csak késő tavaszra várták a változtatást. A további kamatcsökkentésekre vonatkozó várakozások erősödésének hatására estek az állampapír-piaci hozamok, és az árfolyam további erősödését is csak a 250 forint/eurós kurzusnál bekövetkező realizálások fogják meg.

Januárban az építőipar teljesítménye 1,7 százalékkal haladta meg az előző havi szintet. Ezzel folytatódott az ágazat kissé gyorsuló ütemű növekedése. Az ágazati konjunktúra jövőjével kapcsolatban mégis nagy a bizonytalanság, egyelőre sem a rendelésállományi adatok, sem a lakásépítést befolyásoló kormányzati döntések hatásai nem mutatnak egyértelmű képet.

A december-februári időszakban 6 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Magyarországon. Ez 0,2 százalékponttal magasabb, mint az előző megfigyelési időszakban. Egy évvel korábban 6,3 százalékon állt a mutató, azaz az utolsó egy évben összességében csökkenést mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az utóbbi hónapokban megfigyelt emelkedés nem a reálgazdasági trend eredménye: egyszerűen az év elejére szezonális okokból mindig az alacsonyabb foglalkoztatottság jellemző, ami többnyire a tavaszi hónapokban korrigálódik.

Ezúttal érdemes felhívni a figyelmet az e heti eseményekre is, mert azok a pénzpiacokra is komoly hatással lehetnek, és a jövő hétfői monetáris tanácsülés döntését is befolyásolhatják. Szerdán megtörténik a fizetésimérleg-statisztika átfogó revíziója, mely nem csupán az utolsó negyedévek újraértékelését, hanem a profitkivitel bruttó elszámolását is magában foglalja. Emellett megjelennek a gazdasági szektorok között pénzügyi kapcsolatokat átfogó módon megmutató pénzügyi számlák adatai is, valamint a növekedés szerkezetéről beszámoló részletes GDP-számok is. (MI)