Madrid iraki fordulata

Madrid kivonja Irakból ott állomásozó 1300 katonáját - így értelmezi mindenki a vasárnapi parlamenti választásokon váratlanul győztes Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) főtitkárának, a 43 éves José Luis Rodríguez Zapaterónak a szavait. Holott ő ilyesmit csak a választási kampányban mondott, utána meglehetősen dodonaian nyilatkozott. A CNN tolmácsolásában ekképpen: a spanyol katonáknak haza kellene térniük június 30-án, ha az ENSZ addig nem veszi át Irak ellenőrzését. Június 30-ig adja át a washingtoni forgatókönyv szerint az iraki ideiglenes (amerikai) kormányzótanács a hatalmat egy átmeneti bagdadi kormánynak.

A jogvégzett, de teljes pályáját a PSOE különféle funkcióiban hivatásos politikusként élő leendő kormányfő nem utasította vissza szavainak bevezetőül idézett értelmezését, sőt, azzal, hogy Blair brit kormányfőt és Bush amerikai elnököt önkritikára szólította föl, meg is erősítette annak (hibás?) olvasatát. Amiből az következnék, hogy a sajátos körülmények között választást nyerő szocialisták vezetője enged a terrorizmus nyomásának. Figyelembe kell-e ilyenkor azt venni, hogy "első prioritásának" fogja tekinteni a terrorizmus elleni harcot? Az EU-s kollégák melyik álláspontot fogadják el érvényesnek? Meg tudják-e értetni a leendő spanyol kormányfővel, hogy most nem szabad kivonulni Irakból - sem együtt, sem külön-külön? Berlin mindenesetre már felkérte az ír elnökséget, hogy a múlt csütörtöki merényletek miatt szervezze meg a belügyminiszterek rendkívüli tanácskozását; más összejövetelek is szóba jöhetnek. Az meg valószínűleg sokáig politikatudományi elemzések tárgya lesz, miként döntheti el egy nagyszabású merénylet valamely választás kimenetelét. (SzH)