Új belgrádi talány

A belgrádi politikai erőviszonyok ismét feladták a nemzetközi közösségnek a leckét: hogyan segítse ki a nacionalizmus és a rossz gazdasági hatékonyság gödréből az országot úgy, hogy mégsem adja fel saját elveit.

Vojiszlav Kostunica volt jugoszláv elnök vezetésével a múlt héten alakult meg a kisebbségi szerb kormány, amelyet a 250 tagú parlamentben 22 képviselőjével kívülről támogat a szocialista párti frakció; az a párt, amelynek egykor istenített vezetője a volt jugoszláviai háborús bűnösök ügyeit tárgyaló hágai Nemzetközi Törvényszék vendégszeretetét élvezi. Szlobodan Milosevics volt elnök kiadásához Kostunica elnökösködése idején, az ő igen határozott ellenkezése mellett került sor, s a szocialisták külső támogatásának egyik mostani feltétele is az, hogy szűnjék meg Belgrád és Hága együttműködése.

Utóbbit Kostinuca program rangjára is emelte - annak ellenére, hogy az EU és az USA előzőleg egyaránt értésre adta: a további hiteleknek előfeltétele az együttműködés a törvényszékkel. Feltétel áll feltétellel szemben, s ma még nem tudni, melyik az erősebb. Március 31-ig derül ki, hogy az amerikai kongresszus valóban visszavonja-e hitelígérvényét. A NATO is kilátásba helyezte a békepartnerségi program felfüggesztését. Az EU ugyan konkrét megtorlást nem helyezett kilátásba, de eszközei neki is vannak, ha az együttműködés kikényszerítéséhez ezek talán nem is elegendőek.

Kostunica ugyanakkor nem fukarkodott az engedménynek tekinthető lépésekkel: a gazdaságilag liberális G17+ egyik vezetőjét helyettesévé, a másikat pénzügyminiszterré nevezte ki, ígéretei között szerepel a vállalati adó csökkentése, a dinár stabilitásának őrzése, a harc a korrupció és a szervezett bűnözés ellen. (SzH)