Adóreform előtt?
A korábbi időszakhoz képest eseménytelen héten vagyunk túl. Kevés gazdasági adat jelent meg, és azok sem változtatták a gazdasági trendekről kialakult képet. A forint árfolyama a héten a 250-252 forintos sávban mozgott, különösebb hatást az sem gyakorolt rá, hogy hétfőn a megelőző két kismértékű kamatcsökkentés után a Magyar Nemzeti Bank nem mérsékelte tovább az irányadó kéthetes betét kamatlábát.
Februárban - a szezonálisan igazított adatok alapján - 3,4 százalékkal alacsonyabb volt az építőipari termelés volumene, mint januárban. Az ágazat a mostani csökkenéssel együtt is, az elmúlt másfél évben egy lassú növekedési pályán haladt, igaz, nagyon hektikus havi teljesítményekkel. Pontosan ez az erős ingadozás okozza azt, hogy az egy évvel ezelőtti - a rossz időjárás miatt rendkívül alacsony - bázishoz viszonyítva a tél utolsó hónapjában 23,4 százalékos növekedést mutatott ki a Központi Statisztikai Hivatal. Az ilyen magas 12 havi volumenindexek azonban csak addig jellemzik majd az ágazatot, amíg a tavaly tavaszi korrekció be nem kerül a viszonyítási alapba. Az ágazat idei kilátásairól az adatok ellentmondásos képet mutatnak. A rendelésállomány mind az épületek, mind pedig az egyéb építmények körében 20 százalékot meghaladóan kisebb, mint egy évvel korábban. A lakásépítésnél semmi nem utal arra, hogy újabb lendületet venne a konjunktúra, az egyéb építményeknél viszont az első két hónapban sok új szerződés köttetett.
Magyarországon alacsony a politikai és közepes a gazdasági kockázat - állapította meg a Figyelő és a Political Capital Institute közös országjelentése. A gazdasági kockázat tekintetében a két év viszonylag erőteljes kockázatnövekedését kisebb javulás követte az elmúlt három negyedévben.
Nagy figyelmet váltott ki a lapunkhoz került adóreform-tervezet. E szerint visszajöhet a kamatadó, egyszerűsödne az adórendszer, és olyan újszerű fogalmakkal is meg kellene ismerkednünk, mint a központi vállalkozási adó és az önfoglalkoztató mint új adóalany. Távlati célként a kétkulcsos, jelentősen megemelt sávhatárokkal és jóval kevesebb kedvezménnyel működő személyi jövedelemadót fogalmazott meg a tervezet, melyről a Pénzügyminisztérium közleményében hangsúlyozta, az csupán munkaanyag. (MI)
