z Három nap maradt az uniós csatlakozásig. Az EU-val való ismerkedés részeként biztosan sokan próbálják majd meg az adószabályokban nyíló kiskapukat is feltérképezni. Sok ügyeskedőre számít?
Biztos, hogy vannak, akik ugrásra készen várják május elsejét, akik majd "jobbnál jobb" konstrukciókkal a tarsolyukban próbálják meg kihasználni ezt a nagyobb szabadságot. De azért a mi fejünkben is sok megoldás ott van már, és körvonalazódott nagyjából az is, mit kell lépni a trükkök kivédésére.
z Felkészültek?
Azt gondoljuk, hogy jól felkészültünk. Ha van bennem bizonytalanság, az elsősorban azért van, hogy sikerült-e eljuttatni minden adózóhoz megfelelő mennyiségben és minőségben az információnkat. Igaz ugyan, hogy már tavaly kiküldtük több mint 17 ezer adózónak az uniós adóazonosító számát, és eddig mintegy 5 ezer további gazdálkodó jelentkezett érte. De nem vagyok benne biztos, hogy nincs jó pár olyan adózó, aki csak a jövő héten fog rádöbbenni arra, uniós partnere nem fogadja el a számláját, mert nincsen rajta az EU-s adószáma.
z Kiknek a helyzetét könnyíti meg az uniós azonosító?
Tulajdonképpen ez nem előny, hanem egy alapfeltétel. Eddig például az osztrák eladót nem érdekelte, hogy a magyar vevőjének van-e áfaszáma, mert a termék elhagyta az uniót. De májustól a Magyarországra érkező áru nem lép ki a közösség területéről, vagyis az osztrák csak akkor nem számolhatja fel az áfát az értékesítésre, ha a magyar vevője számláján tudja szerepeltetni az érvényes uniós adóazonosítóját. Ráadásul a regisztráció külön adatszolgáltatást is megkövetel. A magyar vevőnek összesítő nyilatkozatot kell készítenie, tételesen bontva az összes olyan partneréről, aki EU-s adószámmal rendelkezik. Az adóhivatal összegyűjti ezeket a nyilatkozatokat, és ez alapján tájékoztatja a másik 24 tagországbeli partnerszervünket. Természetesen mi is megkapjuk a többi adóhivataltól a magyar adózókra vonatkozó összefoglaló adatot, ami alapján pontosan tudjuk majd, ki milyen értékben szállított terméket a tagállamokba. Ezek után már könnyű lesz azt egybevetni a gazdálkodó saját bevallásával. Összegezve tehát, azért van szükség az uniós adószámra, mert csak akkor nem kell az EU-beli partneremnek az áfát felszámítania, ha én rendelkezem ezzel. És fordítva is igaz: csak akkor értékesíthetek áfamentesen, ha a vevőm rendelkezik EU-adószámmal.
z Le van már fordítva magyarra az összes olyan jogszabály, amelyet az adóhivatalnak alkalmaznia kell?
Tulajdonképpen az a szerencsénk, hogy miközben az unió sok mindent szigorúan szabályoz - a banán görbületétől kezdve a tejesdoboz anyagvastagságáig -, addig az adózásra vonatkozóan nagyon kevés az általános és kötelező érvényű rendelkezés. Egyedül az áfával kapcsolatban van viszonylag részletesebb irányelv, de ez megjelenik most már a magyar jogszabályokban is. Tehát igazából nekünk konkrétan a saját jogszabályainkat kell ismerni.
z Mit változtat, hogy májustól nem a VPOP szedi be az importáfát?
Ez az egyik legfontosabb újdonság. Eddig ugyanis az a sajátos helyzet volt, hogy az importtermékek utáni áfát a vámosok vetették ki és szedték be a költségvetés számára, majd pedig eljött hozzánk is az adózó, és visszaigényelte azt. Szombattól azonban önbevallásra kell áttérni az áfafizetést illetően. Ez azt jelenti, hogy amelyik bevallásában befizetendőként szerepelteti, még ugyanabban az iratban vissza is igényelheti az összeget az adózó. Sőt, ez a gyakorlat vonatkozik majd a harmadik országból történő behozatalra is.
z Van egyfajta kétely amiatt, hogy ha már nem a vámosok szabják ki a fizetendő áfát, akkor az adózó megfeledkezik annak bevallásáról.
Felesleges aggódni. Például ha egy kereskedőnek százegységnyi áfát kell bevallania az EU-n belüli kereskedelemből származó áru után, akkor amenynyiben azt bevallja, vissza is tudja igényelni mind a százat. Ellenben ha semmit sem vall be, akkor semmit sem tud visszaigényelni. Vagyis önmagában ebből nem fog tudni pénzt csinálni a vállalkozó. A probléma inkább ott van, hogy aki egyáltalán nem vallja be azt, hogy közösségen belüli beszerzésből adódó áfafizetési kötelezettsége van, annak áruja bizonytalan eredetűvé válik, azaz elcsúszhat a feketekereskedelem irányába.
z Gondolom, erre azért készülnek.
Na, ez az, amit mi szeretnénk fokozottan figyelni, főleg a május-júliusi időszakban, amikor a hivatal még nem is kapott áfabevallásokat.
z Jól értettem az előbb, hogy változnak az APEH ellenőrzési irányelvei?
Az irányelvek végső soron nem változnak, csak ebben az időszakban kiemelt figyelmet fordítunk az EU-n belüli kereskedelmet folytató adózókra. Ellenőrizzük, hogy ezt az új, önbevallásos adózást jól, helyesen végzik-e. A vámos kollégákkal együtt pedig több úgynevezett célzott bolti ellenőrzést folytatunk majd az áru eredetvizsgálata érdekében. Ami itt feszültségforrás lehet, hogy nem nagyon van átmeneti idő. Tehát május elsején - ha van nyitva tartó üzlet - gyakorlatilag már az EU-s szabályok szerint jöhet-mehet az áru. És nekünk is az első pillanattól kezdve az ehhez kapcsolódó szigorral kell figyelnünk, hogy az adózók mindent megtesznek-e a szabályos működés érdekében. Tehát már május harmadikán elindulnak a kollégáink, hogy a kis garázsboltokban ellenőrizzék, mennyire tudják igazolni az áru eredetét.
z Hogyan lehet ellenőrizni a szürke-, feketeimportőröket?
Új szabály lép életbe május elsejétől: az úgynevezett "árueredet-vizsgálat", ami azt jelenti, hogy amennyiben a vámhatóság mozgó járőre kereskedelmi mennyiségű áru szállítását érzékeli, megállíthatja és kikérdezheti a szállítmányról a fuvarozót. A sofőrnek nyilatkoznia kell. Mondhatja akár azt is, hogy saját magának vásárolt, ha a vámos elhiszi neki. Csakhogy ilyen esetekben a jegyzőkönyv egy példányát a vámhatóság megküldi az APEH részére, azaz mi is tudomást szerzünk arról, hogy áruszállítás történt, amit elképzelhető, el akart titkolni az adózó. A vámosok ezt a mozgó ellenőrzést nem a határon, hanem az országban járőrözve végzik majd, most már mint európai vámosok, az unió érdekeit is védve.
z Kaptak pluszforrást, vagy a korábban tervezett ellenőrzési tervből vonnak el?
Mondhatnám azt, hogy a korábbi ellenőrzések terhére, de ez azért nem teljesen így van, mert a legtöbb ellenőrzést törvény írja elő számunkra. Így például a legnagyobb 3000 adózót kötelező kétévente átvizsgálni. Szintén nem lehet átcsoportosítani a véletlenszerű kiválasztással történő ellenőrzésekből. A kettő közötti sávban van lehetőségünk. A vizsgálataink nagy része eddig is az áfára irányult, nem szabad megfeledkezni arról, hogy az importáfa-visszaigénylésekkel kapcsolatos vizsgálatoknál szabadul fel kapacitás, hiszen jelentősen csökkenni fog az ilyen kérések száma. Ezt fel tudjuk használni a célellenőrzésekben. A nagyobb dömpingre akkor lehet számítani, amint megtörténik az első bevallás (negyedéves bevallóknál július 20., havi bevallóknál hamarabb - a szerk.), abban a pillanatban tudunk célzottan is mozdulni. Ezt követően szeptemberben indul a következő nagy akció, mert akkorra érkeznek meg a jelentések a többi tagországtól. Ezeket összevetve a hazai bevallásokkal már egészen pontosan tudjuk majd, kit érdemes elszámoltatni.
z Ha az unióban megszületik a megállapodás, akkor 2005-től már
a magyar bankoknak is jelenteniük kell, hogy az itt - más tagországbeli adózó által - elhelyezett megtakarításra mennyi kamatot fizetett. Mennyi többletfeladat ez?
Egyelőre nincs jogszabály, és addig nem tudjuk megmondani, hogy milyen bizonylatoknak milyen gyakorisággal honnan és hova kell mozogni. De korábban már volt kamatadó Magyarországon. Úgy tűnik, hogy nem tragikusan veszélyes ez a dolog, ugyanis a magyar adózókat tekintve valójában két lehetőség van. Egyik, hogy az adózó kapja meg a kamatkifizetésre vonatkozó tájékoztatást a banktól, a másik, hogy az adóhatóság. Technikai jellegű kérdés, hogy a levonásos módszer érvényesül-e, vagy pedig az önbevallásos.
z Brüsszel vizsgálja az elmúlt évben elindult új magyar adónemet, az egyszerűsített vállalkozói adót. Feltevésük szerint az új adónem csökkenti az uniót illető áfa alapú befizetést. Ön szerint jogos az aggály?
Brüsszelnek az elméleti konstrukcióval szemben van bizonyos ellenérzése. Én sikeresnek látom az evát, és szerintem a magyar gazdaság és társadalom számára ez egy jó irány. Ezért nagyon sajnálnám - adóhivatalnokként is -, ha ez a kísérlet adminisztratív okok miatt ilyen furcsa fordulatot venne.
z A postai szolgáltatás elmúlt hetekben történt akadozása rávilágított az interneten megoldható adóbevallás fontosságára. Elindulhat-e jövőre ez a szolgáltatás?
A háromezer legnagyobb adózó már most is így adózik, és az adóhivatal készül arra, hogy 2005-től bárkinek a bevallását el tudja fogadni, aki elektronikus úton küldené. Azért ez viszonylag komoly hardveres fejlesztést is igényelne, ennek a forrásai pillanatnyilag még csak látszanak, de nem állnak a rendelkezésünkre. A tavalyi tapasztalatok azt mutatják, hogy csak a személyi jövedelemadó-bevallások között majdnem egymilliót internetről letöltött programmal készítettek. Ez nagyságrendnyi változás lesz a jelenlegi 3 ezer elektronikus bevalláshoz képest.
z Port vert fel egy másik tervezett szolgáltatás, az adóhatósági adómegállapítás is.
Sajnos nem tettük elég egyértelművé, hogy az csak egy lehetőség és nem kötelezettség. Szerintem egyébként ez a legnagyobb módszertani változás, ami az elmúlt 15 évben a személyi jövedelemadózást érintette. A szolgáltatás lényege, hogy az adózónak január 15-ig nyilatkoznia kellene arról: milyen formában kíván eleget tenni adófizetési kötelezettségének. Munkáltatójával készítteti el, saját maga tölti ki bevallását, vagy - új elemként - az adóhatósági adómegállapítást választja. Utóbbi esetben ki kell töltenie egy adatlapot azokról az információkról, amelyekről csak ő tudhat, vagy személyes döntését igényli, például hogy milyen arányban kéri megosztani házastársával a családi adókedvezményt. Az APEH-nál mi ezt rögzítjük, majd pedig a munkáltatóktól és kifizetőktől beérkezett adatok alapján elkészítjük a bevallását, amelyben megállapítjuk az adóját, és postára adjuk május 15-ig. Ha 8 napon belül nem szólal föl, akkor elfogadottnak tekintjük a bevallást, és visszaigénylők esetében június 15-ig átutaljuk a viszszajáró összeget.
z Mikortól lehetne választani
a hatósági adómegállapítást?
Terveink szerint jövő évtől élhet vele az adózó. Az, hogy az idén az adóhivatal kicsit szigorúbban ellenőrzi a munkáltatóknál a jövedelmekkel kapcsolatos nyilvántartásokat, azért is van, mert jó minőségű adatszolgáltatásokat akarunk kapni majd 2005 januárjában, amikor az adóhatósági adómegállapítás lehetőségét is biztosítani szeretnénk.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.