Egy követ fújnak

Korántsem olyan vicces, mint látszik: a gazdaságpolitika irányítói bolondok napján temették a 2008-as eurót. A pénzügyminiszter visszatáncolt a korábban ígért szigorú költségvetési pályától, ezzel téve nyilvánvalóvá: csakis a 2006-os választásokat követően kezdődhet meg az "európrojekt", vagyis az áldozatokat követelő megszorítások bevezetése. Érvei világosak: hosszabb idő alatt kevesebb fájdalommal jár az államháztartás konszolidálása. A jegybankelnök sem ellenkezett: az MNB-ből állítólag nem látják meggyőzőnek az euró bevezetésének társadalmi támogatottságát.

Pedig egyiküknek sem kellene messzire mennie az euróval fizető vevők látványáért. Ugyan még a forint az egyetlen hivatalos fizetőeszköz, mégis több üzletben már elfogadják az eurót. Van arra is példa (nyugati határszélen élők ismerik), hogy hosszú perceket kell sorban állni a pénztár előtt, mert az éppen fizető "sógor" elszámolta magát a pénzváltásnál, és még el kell szaladnia a közeli valutásbódéhoz egy kis forintért. Nem kérdés, hogy a határok májusi megnyitását követően erősödik majd a közös fizetőeszköz iránti igény.

A jegybankelnök és a pénzügyminiszter tegnapi nyilatkozatai úgy összegezhetőek: a kormány szerint kényelmesebb lesz, ha nem kell rohamtempóban alkalmazkodni a gyors euróátvétel diktálta szoros követelményekhez, az MNB pedig elfogadja ezt a helyzetet, hiszen - mint azt Járai korábban is nyilatkozta - a dátumról való döntés a kormány kompetenciája. A miniszter a határozott nemek mellett így néha határozott igennel is felelhet a következő költségvetés összeállításakor, ráadásul a PM és a jegybank viszonya is javulhat. Azt már nem merném állítani, hogy mindez jót tesz a gazdaságnak.