Ugrott a 2008-as euró

Néhány nagy jelentőségű és öszszességében kedvező adat mellett a magas kamatprémium és a kamatcsökkentési várakozások 250 forint alá tolták az árfolyamot - így lehetne röviden összefoglalni az elmúlt hét történéseit. A történet azonban úgy kerek, ha nem felejtkezünk el arról sem, hogy a hazai gazdaságpolitika végleg leírta a 2008-as euróövezeti csatlakozás lehetőségét.

Magyarország 2009-ben vagy 2010-ben vezetheti be az eurót - mondta Draskovics Tibor pénzügyminiszter csütörtökön, nem sokkal azután, hogy Járai Zsigmond jegybankelnök is irreálisnak nevezte a nyolc hónapja kitűzött dátumot. Nem csatlakozunk az ERM II árfolyamrendszerhez sem, amely az euróövezet előszobája, és Draskovics szerint nem kell annyira sietni a költségvetési konszolidációval sem. Ezzel kapcsolatban Járai úgy fogalmazott, hogy a Draskovics-csomag csupán kozmetikázás, az államháztartás tartós konszolidálását csak átfogó szerkezeti reformokkal lehet megvalósítani. Kiemelte: Medgyessy Péter és Draskovics kitartanak az irányváltás mellett, de a reformokhoz hiányzik a pártok politikai akarata és a lakosság támogatása.

Tavaly a folyó fizetési mérleg a GDP arányában 8,7 százalékos hiánnyal zárt a hazai statisztika nemzetközi standardokhoz alakításával készült adatok alapján. Ez az egyik legmagasabb 2003-as érték Európában. Az MNB számításai és becslései szerint az utóbbi öt évben évente a GDP 3 százalékának megfelelő összeget forgattak vissza a külföldi tőketulajdonosok a Magyarországon működő vállalkozásaikba. (Tavaly például a külföldi tőke itteni tevékenysége után 2,4 milliárd euró friss tőkebefektetés keletkezett.) Ez jól mutatja, hogy a tőkeimportot korábban kezdő országokban a tőkebeáramlás forrásaként egyre nagyobb szerepet kap a már letelepedett multinacionális cégek visszaforgatott profitja, és egyben cáfolja az utóbbi időben több helyen felmerült képet hazánk csökkenő tőkevonzó képességéről. A külföldi működőtőke-állomány meghaladja a 30 milliárd eurót, ez a gazdaság méreteihez viszonyítva kelet-közép-európai viszonylatban a második helyet jelenti Csehország után.

Tavaly a nemzetgazdaság különböző szektorait csaknem 1600 milliárd forinttal finanszírozta a külföld. Örömhír viszont, hogy az utolsó negyedévben a lakosság 200 milliárd forint erejéig újra finanszírozó pozícióba került. (MI)