Kérdőjeles konvergencia

Bár nem sok új adat gazdagította a makrogazdaságról alkotott képet, mégsem volt eseménytelen a mögöttünk álló hét. A figyelem középpontjában a kormány által benyújtott konvergenciaprogram állt, amiről első körben most döntött az unió. Az előzetes várakozásokat fokozták a jegybankból kiszivárgott információk, melyek szerint a költségvetési folyamatok nem haladnak megnyugtatóan, illetve az Európai Bizottság nem teljesen elégedett a kiigazítás tervezett ütemével. (Emiatt egyébként újra kiéleződött a kormány és a jegybank közötti, gyakran politikai színezetű vita, ami miatt biztosra vehető, nem ezzel a magatartással tudja a monetáris hatóság elhitetni, hogy a politikától független intézmény.)

A konvergenciaprogramot a bizottság végül elfogadásra ajánlotta a pénzügyminiszterekből álló tanácsnak (Ecofin), de sok kritikus megjegyzéssel fűszerezte mondandóját, miközben formálisan is megindította a túlzott deficit eljárást hazánk (és öt másik új tagállam) ellen. Nem indokolják rendkívüli külső körülmények az államháztartás magas hiányát - vélte a bizottság, és kockázatként nevezte meg, hogy az idén megvalósul-e a konvergenciaprogramban leírt költségvetési hiány. Az ötéves program rendkívül feszítetté válna, ha nem teljesülne az idei terv, és az is kritikaként fogalmazódott meg, hogy a kiadáscsökkentési elképzelések mögött nem állnak konkrétumok.

A felzárkózás körüli kérdőjeleket igazolja az ICEG Európai Központ és a Világgazdaság által készített konvergenciaindex értéke is. Eszerint ugyanis Magyarország az utóbbi 4-5 évben összességében szinte semmilyen eredményt nem tudott felmutatni az Európai Unióhoz történő felzárkózásban. A mutató a 2004-es várható eredmények alapján 6 ponton áll, ez holtversenyben utolsó előtti helyre elegendő a nyolc kelet-közép-európai és balti ország között. A konvergencia látványos megtorpanásának oka, hogy a reálgazdasági mutatók viszonylagos jó teljesítésének súlyos ára volt: a maastrichti kritériumok (az úgynevezett nominális konvergenciamutatók) tekintetében az utóbbi időben összességében távolodás volt megfigyelhető az uniós szintektől.

A hét krónikájához tartozik még, hogy az év első harmadában jelentősen bővült hazánk külkereskedelme: a kivitel volumene 19, a behozatalé 18 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest. (MI)