Kormányzati elkötelezettség

Nemcsak eseményekben, hanem számokban is gazdag hét áll mögöttünk a hazai gazdasági folyamatokat tekintve. Mindjárt itt van a jövő évi büdzsé, amelynek javában zajlanak a munkálatai. Amikor Medgyessy Péter miniszterelnök "politikai költségvetésről" beszélt, arra célzott, a konvergenciaprogram kereteit szigorúan betartva kell érvényesíteni a koalíció társadalompolitikai elképzeléseit, nem pedig osztogatásról van szó - hangoztatja szocialista politikusokon kívül a pénzügyminiszter is. A múlt tapasztalatait tekintve dicséretes elképzelés, ámbár ennek természetesnek kellene lennie.

Apropó, konvergenciaprogram! Draskovics Tibor nem ért egyet Brüsszel azon megjegyzésével, hogy a magyar konvergenciaprogram alapjául szolgáló növekedési prognózis túlságosan optimista lenne, azzal viszont igen, az euróátvételt megcélzó középtávú programban megfogalmazott mutatókat szigorúan be kell tartani. Hogy a kormány bizonyítsa ebbéli szándékát, szerdán egy rendeletet hozott, melynek értelmében a minisztériumoknál lévő, 100 milliárd forintnyi maradvány pénzt csak a Pénzügyminisztérium jóváhagyásával lehet elkölteni. Piaci elemzők a lépést helyesnek ítélik: ez elsősorban jelzés a befektetőknek, hogy a kormány elkötelezett az idei 4,6 százalékos GDP-arányos deficitcél megvalósítása mellett, egyúttal a tárcák számára fennálló "költekezési kiskapukat" is bezárja. (Ugyanaznap Draskovics Tibor közölte, az államháztartás júniusi hiánya hajszálnyival a terv alatt lesz, ezzel az első féléves deficit eléri az éves előirányzat 88 százalékát.)

Vegyes képet festenek a legfrissebb munkapiaci számok. A március-májusi időszakban átlagosan 5,8 százalékos volt a munkanélküliség, miközben egy évvel korábban, illetve a február-áprilisi intervallumban egyaránt 6 százalékos volt a mutató. Hosszabb idősorokat figyelve óvatosan annyi állapítható meg, a munkanélküliség az elmúlt egy esztendőben újra lassú mérséklődést mutat. A KSH felméréséből az is kiderül, ez év tavaszán mintegy 9 ezer fővel kevesebb munkanélküli és szintén kevesebb foglalkoztatott volt az országban, mint egy évvel korábban, tehát a munkapiac zsugorodásáról beszélhetünk.

Jó hír, hogy az első negyedévben nemcsak a nemzetgazdaság külföldi finanszírozási igénye mérséklődött az egy évvel korábbi időszakhoz képest, de a háztartások immár a második három hónapos intervallumban nettó megtakarítókká váltak. Az MNB adatai szerint tehát hatásosak voltak a részben a lakosság megtakarítási kedvének erősítését célzó 2003. decemberi lépések (a háromszázalékos kamatemelés, a lakástámogatási feltételek szigorítása). Furcsamód a nem pénzügyi vállalatok mérlegében nem mutatkozik meg az első negyedév beruházásvezérelt gazdasági növekedése. Nem meglepő sajnos, hogy az államháztartást ismét tetemes összegekkel finanszírozták a háztartások és a külföld. (BR)