Régi stratégia - szövetségi elemekkel

z Múlt hét kedd óta ön a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elnöke.

Az út, ami ide vezetett, korántsem volt zökkenőmentes: a tulajdonoscserét követően sokáig úgy tűnt,

a magyar-osztrák befektetői csoport Jaksity Györggyel folytatja majd a munkát. Mi változott időközben, hol vesztette el az összhangot a befektetői csoport és

a volt elnök?

Az új tulajdonosok eredetileg valóban Jaksity Györggyel képzelték el a tőzsde jövőjét. A kommunikáció azonban a két fél - azaz az elnök úr és a tulajdonosok között - nem volt tökéletes, ezért volt szükség a váltásra.



z Jaksity György a június 25-ei felkérést követően le is mondott posztjáról, a négy nappal későbbi közgyűlésre háromtagúra fogyatkozott igazgatóság pedig önt elnökké választotta. Számított egy ilyen gyors karrierre februári igazgatósági

kinevezésekor? Hogy élte meg

a fordulatot?

Nem gondoltam korábban erre a lehetőségre, az igazgatóság tagjai engem jelöltek erre a posztra. Az elnöki pozíció betöltése rendkívül megtisztelő feladat, komoly kihívás a számomra. A korábbi tőzsdeelnökök munkája, szakmai tudása elvitathatatlan, mindanynyiuknak komoly része volt a magyar tőkepiac eddigi fejlődésében. Elődeim munkáját jómagam kemény munkával, elszántsággal kívánom folytatni.



z A többek között a BÉT-ben tulajdonos bankokat is tömörítő Befektetési Szolgáltatók Szövetsége (BSZSZ) a megválasztását követő napon nyílt levélben jelezte: a tulajdonosváltással járó feladatok gyors lezárása mellett a tőzsdei testületek mihamarabbi kibővítését várja az magyar-osztrák csoporttól. Emellett arra is utalt, hogy ezzel egy időben új elnököt szeretne látni a tőzsde élén?

A testületek kibővítésére a legközelebbi közgyűlésen nyílik majd lehetőség, melyre - mint azt már a június végi közgyűlésen is jeleztük - az Európai Bizottság versenyjogi engedélyének kiadása után kerülhet sor. Ennek időpontja július és szeptember között várható. Ami pedig a személyemet illeti, megválasztásomkor nem az járt a fejemben, hogy tisztségemet néhány hétig töltöm csak be. Nem is vállaltam volna a feladatot, ha nem éreztem volna úgy: tudok valami pluszt hozni a tőzsde életébe. A BSZSZ véleményét tekintve pedig, azt szeretném, hogy a tényleges munkám alapján ítéljék meg személyes alkalmasságomat.



z Mi az az említett többlet, amit az ön személye nyújthat a tőzsdének? Miben látná igazolva saját sikerét?

Úgy gondolom, különösebb szerénytelenség nélkül állíthatom: fontos szerepem volt abban, hogy ez a szövetség a budapesti és a bécsi tőzsde között létrejöhessen. A hazai tőkepiac ezzel a lépéssel lehetőséget kapott arra, hogy relatív kis mérete ellenére az unión belül is életképes maradhasson.

Éppen ezért úgy látom, hogy a BÉT kapitalizációja nem pusztán az EU-tagság miatt növekedhet a jövőben, hanem külföldi cégek is lehetőséget láthatnak abban, hogy a budapesti tőzsdén vonjanak be forrást tevékenységükhöz.



z Nem lehetett egyszerű feladat a bankpiacon egyébként kemény versenyt folytató hitelintézetek egységbe szervezése. A partnerbankok egyből haraptak a kínálkozó lehetőségre?

Abban, hogy ez a tranzakció bonyolultsága ellenére ilyen sikeresen lezárulhatott, rendkívül fontos szerepe volt többek között Stefan Zapatocky bécsi tőzsdeelnök közvetítői tevékenységének. A HVB Bank októberben vásárolta meg első részvényeit a Budapesti Értéktőzsdében, tulajdoni hányadát a februári közgyűlésig 13 százalékosra növelte. A pénzügyi befektetői csoport tagjai ekkor keresték meg a HVB Bankot eladási szándékukkal. A HVB és a magyar-osztrák befektetők szerencsére jó lehetőséget láttak a tőzsderészvények megvásárlásában.



z Sajátos helyzetben lehet a HVB Bank által koordinált tulajdonosi csoport, hiszen osztrák kötődésű tagjai a magyar tőkepiac presztízse szempontjából meghatározó intézményben szereztek többségi tulajdont. A kommunikáció során szükséges-e külön energiát fordítani

az ebből eredő feszültségek enyhí-tésére?

A magyarországi HVB Bank - élén Matthias Kunsch elnök-vezérigazgatóval - a tulajdonoscsere bejelentése óta hangsúlyozza: a vevők többsége a magyar bankpiacon sokéves tapasztalattal és gyökerekkel rendelkező hitelintézet, magyarországi kötődésük megkérdőjelezhetetlen. A BÉT-en forgó részvények túlnyomó többsége ebből a szempontból külföldi érdekeltségbe tartozik. Nem gondolom, hogy a HVB-nek vagy az Erste Banknak megkülönböztetett helyzete lenne.



z A BÉT két éve komoly erőfeszítéseket folytat a befektetői és kibocsátói kedv növelésére: ennek

eszközeként többek között road show-kat szervez, rendszeresen

kereskedésnyitó tőzsdei "csengetéseket" tartanak, és létrehozták

a Tőzsdeképes Cégek Klubját.

Maradnak ezek a programok? Mennyiben változik a BÉT stratégiája a jövőben?

Úgy gondolom, az előbb felsorolt elemek, illetve szándékok olyan jelentőségűek, melyek valamennyi elnök elképzeléseiben kulcsszerepet kell hogy játsszanak. Ezeket a programokat természetesen folytatni fogjuk. Minderre azonban ráépül az a többlet, amelyet a Budapest-Bécs kapcsolat építése jelent a BÉT számára. Ezzel az iránnyal szeretnénk kijelölni azt, hogy hol is a helye a magyar tőzsdének Európa térképén, illetve a BÉT a jövőben is megőrizhesse önállóságát az alakuló szövetségi rendszerben.



z Szó esett a varsói tőzsde privatizációjáról, kedden pedig a londoni City polgármestere csengetett a BÉT-en. Milyen jövője lehet a budapesti parkettnek ezekben az irányokban?

A varsói tőzsdével kapcsolatban a többségi tulajdonos befektetői csoport korábban már jelezte, hogy részt kíván venni a privatizációban. A régióban más irányban kapcsolatfelvétel egyelőre nem történt. A térség többi országában ugyanakkor a tőzsdék már a hazaihoz hasonlóan nem állami befektetők tulajdonában állnak. Így nekik kell majd határozniuk arról, hogy részt kívánnak-e venni egy szövetségben, vagy más irányban igyekeznek megszilárdítani helyzetüket.



z Ha már a BÉT erősítése szóba

került: mikor és milyen formában folytatódhat a BÁT és a BÉT integrációja?

A tulajdonosok egyelőre az Európai Bizottság határozatára várnak, annak megérkeztéig nincs lehetőség érdemi lépések megtételére. Az új tulajdonosok is támogatják az integrációt, annak formáját tekintve azonban vannak eltérések a korábbi koncepciót illetően. A június végi közgyűlés már kinyilvánította szándékát: a BÉT vásárolja meg az árutőzsde részvényeinek 75 százalékát. Úgy látjuk, hogy egyszerűbb feladat egy társaságnak integrálni egy másikat, mint egy külső harmadik szereplő által koordináltan egyesíteni a tevékenységeket. Az új tulajdonosok - szándékaik szerint - a BÉT következő közgyűlésen mutatják majd be ennek az elképzelésnek az előnyeit.



z Ekkor sor kerülhet a 85 százalékos szabály megszavazására is? Több kisrészvényes indítványozta, hogy magát a szabályt módosító közgyűlési szavazati arányt is 85 százalékra kellene emelni ahhoz, hogy a tulajdonosi önkorlátozás valóban érvényesülhessen.

Igen, a tulajdonosi szándék e tekintetben egyértelműnek tűnik. Ami a szabály módosításához szükséges szavazati arány emelését illeti, én magam is logikus lépésnek tartom az alapszabály ilyen irányú módosítását.

z Mire számítanak a Keler-részvények megszerzését illetően?

A jegybank újabb 5 százalékkal lesz gazdagabb, az alku következtében ugyanakkor a tőzsdéknek elővásárlási joguk van az MNB részvénycsomagjára. Szóba került az egyeztetéseken, hogy mikorra tervezi az MNB az elszámolóházi részvények értékesítését? Lehet-e szó ennek megtörténtéig a BÉT-részvények tőzsdei bevezetéséről?

Tudomásom szerint a jegybanknak egyelőre ebben a kérdésben nincs hivatalos álláspontja, konkrét időpont pedig információm szerint az egyeztetések során sem hangzott el. Véleményem szerint erre optimális esetben akár egy éven belül sor kerülhet. A tőzsdei bevezetés tekintetében a Keler-pakett megszerzése az elszámolóház jövedelemtermelő képességét tekintve mindenképp előnyt jelent. A tőzsderészvények bevezetése azonban úgy volna izgalmas, ha a Keler már a tőzsde tulajdonában lenne ennek megtörténtekor.



z Mi várható a közeljövőben

a tőzsde életében: napirenden van

a FreeSoft-részvények bevezetése, várható-e több hasonló esemény még az idén?

A FreeSoft reményeink szerint még júliusban megjelenik a BÉT-en, de keményen dolgozunk azon, hogy a közeljövőben több új társaság is kövesse majd a példát és megjelenjen a parketten. A Tőzsdeképes Cégek Klubjának tagjain kívül olyan cégeket is igyekszünk meggyőzni a tőzsdére menetel előnyeiről, melyek Magyarországhoz közeli, de még nem EU-tagországokban bírnak érdekeltségekkel.