Korai még az öröm

Kedvelt témája az új tagállamok politikai vezetőinek az EU 2007-2013 közötti költségvetési programja. Érthetően, hisz a nagyjából fél éve közzétett brüsszeli tervek szerint a mostaninál jóval több pénz jutna Kelet-Közép-Európa számára; a magyar illetékesek sem restek időről időre felidézni a nyilvánosság előtt, évente (sőt akár naponta) hány milliárd forintnyi uniós apanázsra számíthat majd hazánk. Mint az óriásplakátok esetében, ezúttal is el kell azonban olvasni az "apró betűs részt": nevezetesen azt, hogy a büdzsé csak a tagállamok jóváhagyása esetén lép életbe.

Márpedig a nettó befizető országok - élükön a legnagyobb "fejőstehénnel", Németországgal - túlzottnak tartják Brüszszel befizetési igényeit. Gerhard Schröder a múlt héten ismét figyelmeztetett egy lapinterjúban arra, hogy a stabilitási paktum előírásaival nem fér össze a közös kassza tervezett mértékű felduzzasztása (a bizottsági javaslat mintegy 100-ról évi 143 milliárd euróra, a huszonötök bruttó nemzeti termelésének 1,24 százalékára emelné a büdzsé főösszegét).

A helyzet egyértelmű: senki sem hajlandó többet fizetni, viszont egyre többen tartják a markukat. Magyarország számára kedvező megoldást jelentene az, ha - mint az Draskovics Tibor pénzügyminiszter osztrák, szlovák és szlovén kollégáival folytatott hét végi megbeszélésén is felmerült - az eddig bőkezűen támogatott mediterrán országok segélyezését 2007-től csökkentenék. Ezt több nettó befizető ország is szorgalmazza, ugyanakkor kérdéses, sikerül-e legyűrni a déliek ellenállását. Amíg ez kiderül, óvatosnak kell lenni a majdani EU-milliárdok képzeletbeli elköltésével. (TG)