Irak mint kampánytéma

E hét csütörtökjén rendezik meg az amerikai elnökválasztás jelöltjeinek első országos tévévitáját, s ennek tárgya a megszokottaktól eltérően a külpolitika lesz - egyeztek meg George Bush elnök és John Kerry, a demokrata kihívó megbízottai. A rossz máj azt is mondathatná: na, végre valamiben megegyeztek.

Irak azonban - mondhatni - "saját jogán" avanzsált főkérdéssé az elmúlt héten, s ez a minőség nyilván ki fog még egy darabig tartani. A terepen emberrablások, lefejezések, napi rendszerré váló bagdadi merényletek és olajvezeték-rongálások, megújuló amerikai bombázások világítanak rá a helyzet súlyosságára, és annak a ténynek a kiskanállal adagolt beismerése, hogy vannak már olyan összefüggő iraki területek, ahová az idegen haderőknek nincs bejárásuk.

Egyidejűleg a politikában és a diplomáciában is mozgásba lendült valami. A szuperóvatos Kofi Annan ENSZ-főtitkár illegálisnak nyilvánította az iraki hadjárat amerikai megkezdését tavaly márciusban. "Beavatkozik a választási kampányba" - huhogott a hivatalos Washington, majd fölvonultatta a saját beavatkozóját, Ijad Allavi iraki ideiglenes miniszterelnököt, aki, ahol csak tehette, megköszönte az amerikai beavatkozást. Míg Bush elnök az ENSZ-ben arról értekezett, hogy az iraki (és az afgán) nép a demokrácia és a béke ösvényén halad, a választásokat januárban megtartják, addig ENSZ-diplomaták, közöttük Kína nagykövete, a világszervezet bevonását követelte a konfliktus rendezésébe, az elnökválasztás előtt hat héttel vesztésre álló Kerry pedig megragadva a lélektani pillanatot, az iraki kérdést állította a kampány középpontjába: négypontos tervében a konfliktus "ENSZ-esítését" és négy éven belüli lezárását is ígérte. (SzH)