E hét csütörtökjén rendezik meg az amerikai elnökválasztás jelöltjeinek első országos tévévitáját, s ennek tárgya a megszokottaktól eltérően a külpolitika lesz - egyeztek meg George Bush elnök és John Kerry, a demokrata kihívó megbízottai. A rossz máj azt is mondathatná: na, végre valamiben megegyeztek.
Irak azonban - mondhatni - "saját jogán" avanzsált főkérdéssé az elmúlt héten, s ez a minőség nyilván ki fog még egy darabig tartani. A terepen emberrablások, lefejezések, napi rendszerré váló bagdadi merényletek és olajvezeték-rongálások, megújuló amerikai bombázások világítanak rá a helyzet súlyosságára, és annak a ténynek a kiskanállal adagolt beismerése, hogy vannak már olyan összefüggő iraki területek, ahová az idegen haderőknek nincs bejárásuk.
Egyidejűleg a politikában és a diplomáciában is mozgásba lendült valami. A szuperóvatos Kofi Annan ENSZ-főtitkár illegálisnak nyilvánította az iraki hadjárat amerikai megkezdését tavaly márciusban. "Beavatkozik a választási kampányba" - huhogott a hivatalos Washington, majd fölvonultatta a saját beavatkozóját, Ijad Allavi iraki ideiglenes miniszterelnököt, aki, ahol csak tehette, megköszönte az amerikai beavatkozást. Míg Bush elnök az ENSZ-ben arról értekezett, hogy az iraki (és az afgán) nép a demokrácia és a béke ösvényén halad, a választásokat januárban megtartják, addig ENSZ-diplomaták, közöttük Kína nagykövete, a világszervezet bevonását követelte a konfliktus rendezésébe, az elnökválasztás előtt hat héttel vesztésre álló Kerry pedig megragadva a lélektani pillanatot, az iraki kérdést állította a kampány középpontjába: négypontos tervében a konfliktus "ENSZ-esítését" és négy éven belüli lezárását is ígérte. (SzH)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.