Putyin és a terroristák

Nem ok nélkül ígérte a nemzetbiztonság megszilárdítását Vlagyimir Putyin orosz elnök a szerény számítások szerint is legalább 330 halálos áldozatot követelő észak-oszétiai túsztragédia után. A "nemzetbiztonság" és a "titkosszolgálat" egymást magyarázza a szovjet-orosz szinonimaszótárban. Amint az USA-ban a CIA főnökének kései elbocsátásával és a szervezet átfazonírozásának elhatározásával járt a 2001. szeptemberi terrortámadások előzményeinek feltárása, úgy Oroszországban is hasonló következményeket kell hogy maguk után vonjanak az elmúlt tíz napnak a terrorizmushoz köthető eseményei (a beszlani vérfürdőn kívül két utasszállító gép felrobbantása, egy-egy moszkvai bel- és külvárosi merénylet). Már csak azért is, mert Putyin a mai titkosszolgálat, az FSZB elődjénél, a KGB-nél szolgált, s számára presztízskérdésnek számíthat a terrorszervezetek felgöngyölítése.

Az orosz-amerikai hasonlóság azonban itt véget is ér. Oroszországban ugyanis belső okai vannak a terrorizmus fellángolásának és tartós működésének, amelyek elvben belpolitikai eszközökkel kezelhetők lennének. Szemben az úgynevezett nemzetközi terrorizmussal, amely ugyan meg-megcsípte az Egyesült Államokat, valódi tragédiát is okozott 2001. szeptember 11-én, de voltaképpen nem szervült az amerikai életbe; ellene - időnként fantomjellegű - külső ellenség gyanánt, néha ködszurkálás-szerűen harcol az amerikai haderő. Ami nem zárja ki azt, hogy a nemzetközi hálózat ne telepedjen rá a csecsen eredetű terrorizmusra, és viszont: az onnan várjon segítséget. Moszkva számára a megoldás egyszerre egyszerű és pokolian nehéz: minden a csecsenkérdés rendezésével kezdődik. (SZH)