Török sokk
Rég volt ekkora felzúdulás az Európai Unióban, talán 1999 decemberében, a luxemburgi csúcs után az EU-n kívül, amikor az akkori tagok vezetői nem merték megadni a tagjelölti státust Törökországnak. Most ismét Ankara a heves viták kiváltója, immár a tét az, hogy megkezdjék-e a csatlakozási tárgyalásokat Ankarával. Az Európai Bizottság október 6-án teszi az asztalra a maga javaslatát, a döntést pedig az állam- és kormányfők hozzák meg a decemberi csúcson.
Ez a döntés az egyik legfontosabb lesz az EU történetében - jósolja Franz Fischler, a november 1-jétől leköszönő mezőgazdasági biztos az ellenzők táborából. Az Európai Bizottság jelenlegi tagjai közül legalább hat aggódik, így az egységes piaci ügyekért felelős Frits Bolkestein, vagy (mint lapunk 3. oldalán olvashatják) a magyar Balázs Péter, aki a regionális ügyekben illetékes a brüsszeli végrehajtó testületben.
Persze mindenki mondhatja, Törökország csatlakozásának várható éve, 2015 még messze van. Mégis, homokba dugnánk a fejünket, ha nem vennénk észre, hogy mennyire nem képes megbékülni és mennyire nem képes együtt élni az Európai Unió kibővülő önmagával. Már a májusban csatlakozott "tízek" esetében is megmutatkozott az "idegenkedés"; most ennek még rosszabb válfajának lehetünk tanúi. Európa legszívesebben ott hagyná a törököket, ahol vannak, és úgy hagyná, ahogy vannak.
Csakhogy már aligha lehet útját állni Törökország befogadásának. A török-EU kapcsolatok szenvednék meg, ha most is becsapnák az ajtót előttünk - utalt a Brüsszelből remélt zöld jelzésre Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök. (KoM)
