Tudáspróba

Akár az olajban gazdag Kazahsztán lehet a magyar tudásipar egyik fontos jövőbeni piaca. De nem kizárt, hogy nagy üzletek köttethetnek a fellendülő délkelet-ázsiai országokkal is. Ezt tapasztalták az érintett térségekben a közelmúltban járt hazai szakemberek. A megvalósításhoz azonban úgy érzik, ma még kevesek, növelniük kéne versenyképességüket és tőkeerejüket. A nemzetközi piacokon ugyanis olyan országok cégeivel kell versenyezniük, ahol az érintett kormányok már korábban felismerték a szellemi tőke, a tudásipar fontosságát a nemzeti össztermék növelésében, s fejlődését a célzott támogatások mellett a mérsékeltebb közterhekkel is segítik.

A hazai informatikai szakma, amely a korábbi években megszokottakkal ellentétben ma már láttatni is kívánja magát, egyelőre a lobbival kell beérje. A szakma érdek-képviseleti szervezete az érintett cégek vezetőivel a hét végén vitatja meg a kormány elé terjesztendő stratégiai programját. A kedvezményeket az it-ágazat minden cégére kiterjeszteni kívánó korábbi javaslat helyett a szakma ma már célirányosabb. Az adókedvezményt és exporttámogatást elsősorban az exportképes szoftverfejlesztő vállalkozások számára kéri. Talán így nagyobb esélyt lát a kedvező fogadtatásra, noha maga is tisztában van a költségvetés helyzetével.

Az informatikai szakma szerint nem követhetjük el még egyszer azt a hibát sem, aminek nyomán a Nemzeti fejlesztési terv első üteméből önálló elemként úgy, ahogy volt, kimaradt az infokommunikáció, az információs társadalom építése. A második ütem, ha jól fogalmazzuk meg - mondják a szakértők -, ezermilliárd forintnyi uniós pénzt mozgathat meg a szakma számára. Magyarország versenyképessége ugyanis azon is múlik, hogy milyen pozíciókat szerez magának az európai információs társadalomban.