Jövőre sem mérséklődnek a vállalkozói terhek

A közeljövő legfontosabb döntése lesz az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosítása. Olyan dolgokról születik döntés, melyek a következő évben alapvetően meghatározzák a vállalkozások működési feltételeit, és amelyek kapcsán a deklarált célok és a melléjük rendelt eszközök összhangja, illetve annak esetleges hiánya jól nyomon követhető.

Véleményem szerint a vállalkozói környezetet az eddigiektől merőben eltérően, egészében kell nézni és kezelni. Az adó- és járulékrendszer mellett a vállalkozásokat sújtják az illetékek, a különböző díjak (esetenként a szinte automatikus bírságok), ezért ezek hatásával is számolni kell.

A vállalkozói szektor ma többszörös szorításban él. A költségvetés a hiányt részben a kiadások lefaragásával, részben a bevételek növelésével javítja (az előbbi piacszűkülést, az utóbbi eredménycsökkenést okoz), a forint reálfelértékelődése az exportőrök helyzetét rontja, a belső piacra termelőket pedig az olcsó import és a magas kamatterhek sújtják.

Az MKIK közelítő számításai szerint 2004-ben a vállalkozások jövedelmi pozíciója mintegy 110 milliárd forinttal romlott, és valószínű, hogy 2005-től sem lehet javulásra számítani, legalábbis ezt jelzik előre a közterhekben tervezett változások és a költségvetés eddig megismert előirányzatai:

- Előzetes számításunk szerint a központi költségvetés adóbevételeinek GDP-ben mért aránya érezhetően nő (20,48-ról 21,23 százalékra).

- A kétkulcsossá váló személyi jövedelemadózás dacára (költségvetési kiesés 100 milliárd forint) az szja-bevételek több mint 7 százalékkal emelkednek. Okok: az adórendszerbe "beépített" inflációs többlet (az idén is legalább 30-40 milliárd forint), az adókedvezmények radikális szűkítése, továbbá az osztalék- és egyéb jövedelmek forrásadójának 20-ról 25 százalékra emelése.

- 2005-től 25 százalékos adó sújtja az árfolyamnyereséget (kb. 20 milliárd forint költségvetési bevétel). A korábbi ígéretekkel szemben az eho csökkentésére csak később, 2005 novemberétől és kisebb mértékben kerül sor (1200 Ft/fő/hó csökkentés).

- A hitelintézeteket két évig külön elvonás, a "bankadó" terheli (évi 32 milliárd forint).

- 2005-től 4 százalékos vállalkozási járulékot vetnek ki a kisvállalkozások járulékköteles kifizetései után, amelynek fejében nekik is jár a "munkanélküli" ellátás. Az elképzelés helyes, de jobb lenne önkéntes alapokra helyezni.

- A 2004-től bevezetett innováci-ós járulék kulcsa az innovációs törvénynek megfelelően emelkedik, ami 2005-re mintegy 5 milliárd forinttal növeli a járulékfizetési kötelezettséget.

- A mobiltelefon használatát 2005-től akkor adóztatják meg, ha nincs hívásrészletező. Ekkor az a vélelem, hogy a beszélgetések 50 százaléka magán célú, amelyeknek viselniük kell a közterheket (számítások szerint 100 forint díj után 38 forint). A többletteher 25 milliárd forintra becsülhető.

- A lakáspolitikai támogatások újabb és újabb szigorításai kedvezőtlenül befolyásolják több vállalkozói szegmens lehetőségeit, amit csak részben ellensúlyozhatnak a 2005-től működő új elemek (gyermekes fiataloknál a saját erőt pótló, illetve mérséklő hitelgarancia, használtlakás-vásárlásukhoz "félszocpol" nyújtása).

- A minimálbér tervezett 4 ezerforintos emelése (és közterhei) 35-40 milliárd forinttal növelik a vállalkozói szektor terheit.

- Az egyes helyi adók plafonjá-nak 50 százalékos emelésének hatása nehezen prognosztizálható. Az MKIK egyetértene azzal, hogy a helyi adók súlya a költségvetési adóterhek mérséklésével egyidejűleg nőjön, ehhez azonban szükség lenne az államháztartási reform megvalósítására.

- Bár a vállalkozások jövedelmi helyzetét az adóknál az illetékek lényegesen kisebb mértékben befolyásolják, mégis elgondolkodtató, hogy sok esetben nagyságuk 50-150 százalékkal növekszik.

A 2005. évi szabályozás számos pozitív elemet is előirányoz. A helyi iparűzési adó fizetési kötelezettségének már nem a 25, hanem 50 százaléka írható le a nyereségadó alapjából, bővülnek a fejlesztési adókedvezmények. A munkaerőpiac egyes szegmenseiben az állam átvállalja a társadalombiztosítási kötelezettség egy részét (800 ezer forint/év bruttó bér után 150 ezer forint járulékelengedéssel számolva a PM 70 ezer munkavállaló után kalkulálja a kedvezményt). Érzékelhető a kis- és középvállalkozások segítésére irányuló szándék, azonban a nem eléggé körültekintően megválasztott feltételek miatt a kedvezményeket a vállalkozások jelentős része nem tudja kihasználni, illetve azok csekély mértékűek. Például a munkahelyteremtő beruházások állami támogatásánál a kis- és középvállalkozások számára előírt létszám még mindig túl magas, a helyi iparűzési adóalap átlaglétszámának 1 fős emelkedése esetén igénybe vehető 1 millió forintos adóalap-csökkentési lehetőség mértéke (20 ezer forint) miatt viszont csak PR-megoldásnak tekinthető, ösztönzési háttere csekély.

Végezetül: a nemzetgazdaság fejlesztésének kiemelt céljaival egyetértünk, azonban "a gazdaság teljesítőképességének fokozása" feladat meghatározásánál javasoljuk külön vizsgálni - az értékelés után a feladatokat hozzárendelni - a gazdaság szerkezetváltásában, a GDP növekedésében, az exportpiacok kialakításában és fejlesztésében meghatározó szerepet vállaló multinacionális cégeket, valamint a gyenge versenyhelyzetben lévő hazai kis- és középvállalkozásokat. Előbbieknél a nemzetközi piacépítés helyzetét kell vizsgálni annak érdekében, hogy a hazai feltételek vonzóak legyenek számukra, a kkv-k részére pedig meg kell teremteni a versenyképesség felzárkóztatásának lehetőségeit.