Következik a költségvetés

Pénteken kezdődik a jövő évi költségvetés parlamenti vitája. A koalíciós pártok még az adójogszabályok alakítgatását sem zárták le, és máris nyakukon az újabb erőpróba. Egyébként úgy tűnik, az idén jó előre sikerült megegyezni az átfogó és a részletkérdések zömében - kevesebb kormánypárti korrekciós kezdeményezés futott be, mint általában -, de mindig maradnak polémiára okot adó pontok.

A gazdasági szereplőket leginkább felbosszantó, villámgyorsan megbukott képviselői próbálkozást amúgy nem sorolnánk egyik csoportba sem. A szabad demokrata Bőhm András már akkor tudta, hogy a kommunális és az iparűzési adó emelésére vonatkozó ötletéből nem lesz semmi, amikor benyújtotta azt. Az egész egy kommunikációs kísérlet volt csupán, amellyel a fővárosban is otthonos hon- és városatya érzékeltetni próbálta: az SZDSZ számára nemcsak az adócsökkentés, hanem Budapest és a BKV is fontos. A képviselők fantáziája természetesen a költségvetéshez benyújtandó módosító indítványok kigondolásakor kezd szárnyalni igazán. Nem véletlenül: többségüknek a helyi érdekeket is artikulálnia kell.

A fantázia hiányára maga a kormány sem panaszkodhat, amely történetesen azért bólintott a jegybanktörvény módosítására irányuló szocialista-szabad demokrata indítványra - amelylyel kiszerveznék a monetáris tanácsot MNB-elnök mögül -, mert "nem tudna olyan javaslatot támogatni, amely csorbítaná az intézmény függetlenségét". Ennek a gyönyörűen kikanyarított mondatnak a variációit ismételgetik mostanság miniszterek, szóvivők, képviselők. Milyen frappáns: állítsd pontosan az ellenkezőjét annak, ami történik. Hátha valaki elhiszi. Vannak kételyeink. (GA)