Központban a jegybank

A hét két fajsúlyos (makro-)gazdasági híre közül az egyik kétségkívül az, hogy egyre bonyolódik a helyzet jegybankügyben. A másik fontos történés, hogy megkezdte a parlament a 2005-ös költségvetés vitáját. (Ez utóbbiról lapunk 5. oldalán olvashatnak.)

Széles körű vita bontakozott ki a jegybanktörvény kormánypárti képviselők által benyújtott módosító indítványa kapcsán. Az Európai Központi Bank elnöke leginkább azt sérelmezi, hogy a kamatdöntéseket hozó monetáris tanács két tagjának megbízatása - akik a jegybank alelnökei - mandátumuk lejárta előtt megszűnne. Ha így fogadnák el a javaslatot, és azt az Alkotmánybíróság nem semmisítené meg, az EKB az Európai Bírósághoz fordulna, jelezte Missura Gábor MNB-szóvivő, igaz, a hivatalos álláspontot később, Trichet EKB-elnök Draskovics Tibor pénzügyminiszterrel való személyes találkozóját követően alakítják ki. Járai Zsigmond jegybankelnök is ezen rendelkezése miatt támadja a módosító indítványt. Amennyiben a monetáris tanácstagok kinevezése az MNB-elnök és a kormányfő közötti konszenzus révén valósulna meg, semmi probléma nem lenne, fogalmazott.

Ezekre válaszul több, a törvénymódosítási javaslatot módosító indítványt dolgoznak ki kormánypárti képviselők. A legbiztosabbnak az látszik, a két alelnök mégis megtarthatná monetáris tanácsi mandátumát. Az viszont bizonytalan, ezzel miként változik a testület összetétele és az erőviszonyok: van olyan forgatókönyv, amely a jelenlegi 5-7-ről az eredetileg tervezett 9-11 helyett 13-ra emelné a tagok számát. Az sem dőlt még el, a kormányfőnek hány tag esetében lenne egyetértési joga, s a jegybankelnöknek lenne-e véleményezési jogköre.

Az utóbbi több mint egy év legmagasabb munkanélküliség rátáját mérte a KSH a július-szeptemberi időszakban. Az átlagosan 6,1 százalékos állástalansági index kéttized százalékponttal felülmúlja a június-augusztusban regisztráltat. Az előző három hónapos időszakhoz viszonyított magasabb szint szezonális okokkal is magyarázható, nevezetesen: egyrészt a tanítási idény végének a következménye, másrészt - és erre vezethető vissza a tavalyinál jócskán magasabb ráta is - a frissen végzett, a munkaerőpiacra újonnan belépő fiatalok álláskereséssel töltött hosszabb idejével is öszszefügg.