Mikorra áll fel az új GKM?

Jól állunk. Hivatalba lépésemkor azt mondtam: harminc nap kell, hogy a felső vezetés felálljon. Velük tudjuk végigcsinálni azokat a szervezeti átalakításokat, amelyekre részben funkcionális okokból, részben azért van szükség, mert a GKM lett a külgazdaság egységes irányítója. Beindítottuk a pályázatot, amellyel az összes minisztériumi vezetőt kiválasztjuk. Azt szeretnénk, hogy a legkiválóbbak üljenek a vezetői helyekre. Persze remélem, hogy a meglévő csapatból a legtöbben bent is maradnak. A külgazdasági feladatok átvétele a Külügyminisztériumból egy konstruktív tárgyalássorozat eredményeként megtörtént.

Mikor zárul le a folyamat?

Tud-e dátumot mondani?

Látom, hogy mindenki összezár, vezetéstől intézményi rendszerig, a belső kollégáktól a külső kollégákig. Az átadás-átvétel szálait mindenképpen a jövő év elejéig el kell varrni. Késlekedni nincs időnk, a piacnak, a befektetőknek nem mondhatjuk, hogy kell még egy hónap, mivel magunkkal vagyunk elfoglalva. A cseheknek, a lengyeleknek nem kell egy hónap. A verseny akkora, hogy ha nem csináljuk meg, akkor a befektető máshova megy, máshol fektet be high-techbe, tudásgazdaságba.

Mikor lesznek látható jelei a szervezeti és gondolkodásbeli átalakulásnak akár a minisztériumban, akár az ITDH-nál?

Éppen most iktattam be hivatalosan Terták Ádámot, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) új vezérigazgatóját, akivel hármasban, Garamhegyi Ábellel, a befektetésekért felelős új helyettes államtitkárral közösen szövetséget kötöttünk, hogy a rendelkezésre álló eszközrendszert azonnal a leghatékonyabban próbáljuk használni. Műhelytitkokat nem árulhatok el, mert a tárgyalások nagy része üzleti titok.

Ezek szerint folynak tárgyalások befektetőkkel?

Folynak, s a munkába állásom óta törekszem is erre. Mondok egy példát: egy magyarországi cég vezetője azzal keresett meg, hogy egy Magyarországnak stratégiailag jelentős beruházást hoznának, s most állítják össze a "short listet". Sikerült a nagy nemzetközi cég - általam korábbról ismert - alelnökével beszélnem, aminek eredménye addigi, mindössze néhány napos miniszteri pályafutásom csúcspontját eredményezte. Az alelnök ugyanis a tárgyalás után kinyilvánította, hogy ugyan addig is nagy reményűnek tartotta a magyarországi befektetést, de most még inkább meg van erről győződve. Hivatalosan nem tudom bejelenteni, de nagyon remélem, hogy pár héten belül bejelentés lesz ebből. Meggyőződésem egyébként, hogy egy miniszternek éppen úgy részt kell vennie a sales és marketingfolyamatban, amely Magyarország nemzetközi "eladását", képességeinek nemzetközi piacra vitelét illeti, mint a legkisebb beosztásban dolgozó referensnek. Ezért szeretném minél hamarabb végigvinni az ITDH-ban azt a személetváltozást, amelynek eredményeként a piaci folyamatokhoz alkalmazkodó, proaktív, ügynökségi jellegű munkát végző, nagyon rugalmas szervezet lesz.

És az egyablakos rendszer?

Az egy ablak nem lehet vakablak. Mögötte olyan struktúrának kell lennie, amely minden információ birtokában van, a támogatások és források teljes skáláját át tudja fogni, s a kijárási tevékenységet is el tudja látni. Nekünk egy különleges lehetőségekkel felruházott különítményt kell az ITDH-nál fenntartani, hogy a legközvetlenebb hozzáférésük legyen az összes minisztérium, hatóság felé. Magyarország tőkevonzó képességének sem tett jót az, hogy az elmúlt időben egy egységes felettes szerv és vezető nélküli ITDH-nak kellett képviselni a magyar gazdaságot.

Kap-e elég pénzt mindehhez az ITDH?

Csaknem négymilliárd forint van 2005-ben az ITDH-ra, további sok száz millió kereskedelemfejlesztési célokra, s emellett is vannak források, például a kötött segélyhitelezésre szánt összegek. Ez rengeteg pénz az állampolgárok adójából. Kötelességünk, hogy a korábbiaknál jóval hatékonyabban költsük el ezt a pénzt.

Továbbra is két politikai állam-titkár lesz, és változatlan marad a helyettes államtitkárok száma?

Számuk nem változik, de módosul a helyettes államtitkárságok struktúrája. A korábbi segélykoordinációért és európai uniós felzárkóztatásért felelős helyettes államtitkárnak a feladata megoszlik az új gazdaságdiplomáciával foglalkozó helyettes államtitkárság és a volt befektetési főigazgatóság alapján létrejövő befektetésösztönzési és kereskedelemfejlesztési helyettes államtitkárság között. Az egyes helyettes államtitkárságok között is átcsoportosítások vannak. Funkciókat vonunk össze, hogy hatékonyabb, takarékosabb állam irányába mozduljunk el. Egyes főosztályok profilját megváltoztatjuk, mert az e-gazdaságnak, a tudás alapú gazdaságnak és az innovációnak nagyobb hangsúlyt szeretnénk adni a minisztériumon belül. Külön tudás alapú gazdaság fejlesztésével foglalkozó főosztály jön létre; két hete iktattam be a tudás alapú gazdaság fejlesztésért felelős miniszteri biztost.

Mindez hány helyettes államtitkárt jelent?

Hatot. A feladat egyrészről bővült, másrészről szűkült. A különböző főosztályok - fogyasztóvédelem, turizmus - elkerülésével, illetve a külgazdasági feladatok idekerülésével átrendeződnek a feladatok. Ami a politikai államtitkárokat illeti, korábban is kettő volt. Az egész minisztérium létszáma csökken, de inkább a hatékonyság a lényeg.

Mennyire lesz szolgáltató jellegű a minisztérium? Például a pályázatok elbírálásával nagyon sok gond volt eddig.

A pályázatok elbírálási rendje, de maguknak a pályázatoknak a feltételei is sok esetben újragondolásra szorulnak. Egyrészt vállalkozóbarátabb feltételek, másrészt sokkal gyorsabb, dinamikusabb, átláthatóbb értékelési struktúrák kellenek. Ami az ügyfélközpontúságot illeti, egy nagyon markáns változást tervezek: nem arra van szükség, hogy az államigazgatás logikájával, az általunk kiötlött termékekkel igyekezzünk az egyes fejlesztési elképzelésekkel, hitel-, támogatási, pályázati és információnyújtási programokkal segíteni, hanem az igénybe vevők - a kis- és középvállalkozások, az önkormányzatok - igényeit kell felmérni, s azokra építeni. A vállalkozásfejlesztés terén ez azt jelenti, hogy testreszabott lehetőségeket kell kínálnunk a mikrovállalkozásnak, a kis magyar cégnek, a közepes vállalatnak, a regionális multi szerepére törekvő nagy magyar vállalkozónak, s a multinak. Szeretném, ha ez az új struktúra nemcsak felfogásban, de megjelenésében is új formát öltene, legyen szó egy hagyományos ügyfélszolgálati irodáról vagy egy virtuális felületről, ahol minden információ, pályázati forrás, eszköz egy helyen vehető igénybe. Számomra az elektronikus kormányzat és közszolgálatiság a hatékonyabb államigazgatást jelenti, azt, hogy ne kelljen várni ehhez egy hosszú lefutású közigazgatási reformra.

A négylépcsős kis- és középvállalkozási hitelprogram első foka, a mikrohitel a rossz feltételek miatt régóta nem fogy kellően.

Dolgozunk e programokon. Ezek - a mikrohiteltől a Széchenyi kártyán át a midihitelen keresztül az Európa hitelig - működnek. Jól és kevésbé jól. A munkába állásomtól számított öt héten belül a Magyar Fejlesztési Bank által refinanszírozott három új hitelterméket hoztunk ki, összesen 80 milliárd forint forrással. Ennek legnagyobb része az önkormányzati fejlesztéseket finanszírozza, két program pedig a kis- és középvállalkozásokat, amelyekhez a mikrovállalkozások is hozzáférhetnek. Mindhárom konstrukció hoszszú lejáratú és kedvező kamatozású, s figyelemmel vannak a szféra korlátozott garanciaadási képességére is. A következő fél évben a már a piacon lévővel azonos nagyságrendű termékkel és forrással szeretnénk megjelenni a piacon. Gondolkodunk a Széchenyi kártyához hasonló programnak a kiterjesztésében is.

Forintban mennyi a következő fél évben várható új termékek értéke?

Az MFB most körülbelül 170 milliárdnyi forrás kihelyezésére alkalmas programmal van jelen a piacon. Körülbelül még egyszer ennyit szeretnénk a következő fél évben elindítani. Ezeknél figyelembe vesszük a korábban sikeresen és kevésbé sikeresen működő termékek tapasztalatait.

Az autópálya-program még mindig elég ködös. A tavaly elfogadott sztrádatörvényben a jövő évi fejlesztésekre 327 milliárd forint

szerepel, ám a költségvetés tervezetében közel 300 milliárddal kevesebb. A koncessziós koncepcióról sem sokat tudni.

Magyarország egy hihetetlen nehéz történelmi kihívás előtt áll, de ez egyben történelmi lehetőség is. Egyben kell áthidalni egy 25 éves elmaradást az EU fejlettebb felével, beleértve az infrastruktúrát, a versenyképességet is. Egyúttal teljesíteni kell a konvergenciakritériumokat, amelyek Magyarország csatlakozását szolgálják az eurózónához, és áttételesen lehívhatóvá teszik a felzárkóztatási forrásokat. Ebből táplálkozik a lehetőségünk is. A következő években a társfinanszírozással együtt több mint tízezermilliárd forint fejlesztési forrás érkezik a magyar fejlesztési projektekbe. Ebben a rendszerben nekünk meg kell találnunk az eszközöket. Az infrastrukturális fejlesztéseknél az egyetlen reális eszköz a magántőke és az állami kötelezettségek párosítása, a PPP. A versenyképes Magyarország költségvetése ezeket a forrásokat, díjakat fogja tudni fizetni.

Ezt a koncepciót sokan bírálják, s nem csak az ellenzék részéről.

A PPP-nek vannak olyan előnyei is, amelyeket a mai rendszer nem tud. Például, hogy a befektető egyben szolgáltató is, és az állam nem autópályát vásárol, hanem autópálya-szolgáltatásokat, minőségi kritériumokkal. A korábbi kérdésére visszatérve: nem akarunk semmit sem elkenni, dolgozunk - a Pénzügyminisztériummal együtt - azon, hogyan valósítható meg a program. Igen komoly és felelősségteljes feladatról van szó, lévén ilyen volumenű PPP-ről, ilyen hosszú távon elhúzódó költségvetési hatásokkal.

A jövő évi kötelezettségeit tudja fizetni a Nemzeti Autópálya Rt.? Sok építés kifizetése indul jövőre.

A költségvetés a vállalt kötelezettségekre előteremti a forrásokat. A költségvetés nemcsak jövőbeni fejlesztéseket kívánja finanszírozni a PPP-modellekből, de olyan bevételt is szeretne, ami jövőre aktuálisan a költségvetés bevételeként jelentkezik. Ehhez kell a sikeres PPP.