A befektetők és az adórendszer
A beruházás első fázisa általában egy jogi személy létrehozása. A kismértékű, felülről korlátozott magyar bejegyzési illeték vonzó alternatíva lehet a hasonló országok - néha a jegyzett tőke értékének egy százalékát kitevő - díjai mellett. A kölcsönfinanszírozás korlátai (alultőkésítettség) nem szigorúbbak, mint máshol, a saját tőke háromszorosát meghaladó vállalatközi kölcsön kamata nem vehető az adózásnál figyelembe, illetve kapcsolt vállalkozások esetén a kamat piaci mértékét bizonyítani kell. A kamat forrásadójának tavalyi megszüntetése kifejezetten előnyt biztosít Magyarország számára, bár az ezzel kapcsolatos jelentési kötelezettségek is növekedtek. Az európai részvénytárság mint vállalkozási forma magyarországi bevezetése elősegíti a nemzetközi átalakulásokat, és részben megoldást jelenthet a deviza-árfolyamváltozások kockázatának csökkentésére.
A befektetés működésének társaságiadó-terhei szintén alacsonyak. Ciprus (10) és Írország (12,5) után Magyarországon a legalacsonyabb a társasági adó mértéke (16 százalék) az Európai Unióban. A tényleges társasági adó terheit tovább csökkentik az adókedvezmények, amelyek elsősorban a nagyberuházásokat, környezetvédelmi, szélessávú internet- és filmipari beruházásokat kedvezményezik. Számos kisebb, adóalap-csökkentésként igénybe vehető támogatás is létezik, ezek főként a kutatás-fejlesztési tevékenységhez és a hátrányos helyzetű munkaerő foglalkoztatásához kapcsolódnak. A kamat- és jogdíjjövedelmekhez kapcsolódó adóalap-csökkentő tételek pedig a vállalatcsoportok finanszírozására és szellemi termékek fejlesztésére, valamint bérbeadásra teszik Magyarországot különösen alkalmassá. A befektetés hozamát, a kifizetett osztalékot EU-s anyavállalat esetén már most sem terheli osztalékadó, 2006-tól pedig az osztalék-forrásadó teljesen megszűnik. A kedvező adózási feltételek mellett bizonyos beruházásoknál - elsősorban a munkahelyteremtő és környezetvédelmi, valamint regionális szolgáltató központok esetén - közvetlen állami támogatásra is lehet pályázni.
Hogy miért nem özönlenek mégsem a befektetők? Ennek egyik legfőbb oka a helyi iparűzési adó, amely összegét tekintve akár 15-20 százalékos többlet társasági adónak is megfelelhet a vállalkozás jellegétől (termelés, szolgáltatás vagy kereskedelem) és a tevékenység munka- és tőkeigényétől függően. A munkaigényes ágazatok versenyképességét egy másik tényező is rontja: a munkabér magas közterhei. Jelenleg Magyarországon egy egységnyi nettó munkabért körülbelül 2,75 egységnyi adó és közteher terhel. Ez az érték az EU-n belül az egyik legmagasabb, és a bérek fokozatos felzárkózásával egyre nagyobb versenyhátrányt okozhat.
A befektetések hozamának másik nagy csoportja a befektetés elidegenítésével elérhető haszon. Ezen a területen a magyar szabályozás kedvezőtlenebb, mint Európa más részein. A magyar holdingtársaság, anyavállalat által eladott részesedések árfolyamnyeresége ugyanis adóköteles (a legtöbb EU-tagállamban adómentes), méghozzá az esetleges inflációs, devizaárfolyamból származó, nem valós nyereségekkel együtt. Nem öregbíti hírnevünket az adóhatóság némileg bevételcentrikus hozzáállása és a visszaigénylések nehézkessége, a jogosultság elfogadásának hosszú ideig tartó procedúrája sem.
Ezért van az, hogy bár Magyarország vonzó beruházási célpont, mégis sok befektető megtorpan és végül más alternatívákat részesít előnyben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.