Vissza a realitásokhoz

Az okok persze szerteágazóak, és a növekedéskutatók generációinak ad majd bőséges vizsgálati terepet. Ezzel kapcsolatosan itt és most csupán egy összefüggés felvetésére szorítkoznék, mégpedig arra az általánosan elfogadott vélekedésre, hogy az utóbbi időkre jellemző igen magas világpiaci kőolajárak - a várakozásokat és a valós olaj- és energiafüggőségi viszonyokat megcáfolva - az EU gazdaságát érintették leginkább. Az éppen hogy csak megindult gazdasági élénkülés az utóbbi hónapokban jóval nagyobb mértékben vesztett dinamikájából, mint az amerikai vagy a sokáig betegeskedő és a leginkább érintett japán gazdaságé.

Nem tagadva a kőolajárak drámai növekedésének kedvezőtlen növekedési következményeit, eltúlzottnak érzem azokat a hivatalos és szakértői számításokat, amelyek az utóbbi időben ezzel összefüggésben megjelentek. Érdekes módon a kilencvenes évek második felében nem olvashattunk arról, hogy a tíz dollár/hordó szint alá csökkent kőolajár hány tizedszázalékkal emelte a világ és az egyes fejlett országok gazdasági dinamikáját. Úgy tűnik, a kormányzatok és a szakértők egyaránt a kőolajárak rossz hatásait túlértékelik, a kedvező hatásokról pedig szót sem ejtenek. Pedig fontos megemlíteni, hogy az 50 dollár/hordó körüli kőolajár, figyelembe véve a dollárnak az utóbbi két évben bekövetkezett, mintegy 40 százalékos árfolyamcsökkenését, továbbá a hetvenes évek végétől számított amerikai inflációt, reálárakon számolva a kőolaj mostani áremelkedése jóval kisebb, mint a hetvenes évek árrobbanásainak idején. Ráadásul a hetvenes évek után lezajlott nagy technikai, szerkezeti és térségi átrendeződések miatt az egységnyi GDP előállításához szükséges energia az EU-ban is közel a felére csökkent. További módosító tényező, hogy a modern gazdasági növekedésben a szolgáltatói szféra játssza a növekedéshordozó szerepet. Mindezek együttes eredőjeként a kőolaj és általában az energiaköltségek jóval szerényebb hatást gyakorolnak a termelés költségeire, mint a megelőző évtizedekben bármikor.

Farizeus megközelítés azonban nemcsak a kőolajár szerepének túlértékelésében jelentkezik, hanem annak elhallgatásában is, hogy a megújuló energiaforrásokra alapozó energiapolitika - amely önmagában tiszteletre méltó törekvés - milyen mértékben drágítja a versenyképesség szempontjából is fontos energiának a költségeit. A ma használatos fosszilis energiahordozóknál jóval drágább megújuló energia felhasználására kitűzött és az egyes országokra lebontott teljesíthetetlen direktívái a fenyegető globális környezeti veszélyek szempontjából aligha megkérdőjelezhetők, de erőteljesen rontja az EU versenyképességét a környezeti szempontokat jóval kisebb súllyal érvényesítő Észak-Amerikával és Ázsiával szemben. Bár az utóbbi időben megfigyelhető egyrészt a korábban rögzített célkitűzések mérséklésének, másrészt a jövőre vonatkozó előírásoknak az adottságokhoz való igazításának szándéka, de ezzel együtt is kérdéses, hogy a további versenyképességi leszakadás megállításához nem túlzottak-e a megújuló energiaforrások felhasználását célzó EU-s követelmények. Elvileg persze a megújuló energiaforrások fokozottabb kihasználása csökkenti az olajfüggőséget, de milyen áron? Ha komolyan gondoljuk az EU versenyképességének erősítését, akkor finom egyensúlyt kell teremteni a környezeti szempontok és a versenyképességi követelmények között.

Az EU számára is fejtörést jelentő dilemma Magyarországon még inkább meghatározó jelentőségű. A hagyományos energiaforrások szűkössége, de legfőképpen azok gazdaságtalan volta miatt a magyar gazdaság energiaimport-függősége az unió átlagánál jóval nagyobb. Tetézi a gondokat, hogy bizonyos megújuló energiaforrá-sok, például a vízenergia felhasználásával szemben súlyos társadalmi ellenérzés alakult ki. De az igazi probléma mégiscsak az, hogy a hazai megújuló energiaforrások felhasználásának gazdasági feltételei legalább olyan kedvezőtlenek, mint a hagyományos energiaforrásoké. Az egyensúlyteremtés tehát nálunk még az EU-nál is körültekintőbb megközelítést feltételez, amelynek politikai, társadalmi feltételei teljességgel hiányoznak.