A szellemi tőke erőforrás és kihívás

A napokban adta át a Microsoft Budapesten a telefonos ügyfélszolgálati feladatokat ellátó regionális technológiai központját. Korábban voltak olyan várakozások, miszerint a cég majd szoftverfejlesztést hoz Magyarországra?

A technológiai center lényegében maga is tudásközpont, hiszen az itt végzett tevékenység magas szintű mérnöki munkát igényel. Ráadásul nemcsak a klaszszikus értelemben vett hibaelhárítással foglalkoznak a munkatársak, hanem proaktív szolgáltatás keretében tanácsokat adunk a vevőink informatikai rendszereit üzemeltető mérnököknek a rendszerek fejlesztéséhez. Az itt dolgozó műszaki diplomások nem is a Microsoft Magyarországhoz, hanem közvetlenül az európai terméktámogatási központhoz tartoznak.

Mennyire kellett lobbizni ezért a lehetőségért? Milyen szempontok alapján döntött az anyacég?

Az elsődleges az volt, hogy tudunk-e kellő létszámú, megfelelő nyelvtudású műszaki szakembert kiállítani, és képesek vagyunk-e a nyugat-európai költségszintnél olcsóbban, de ugyanazt a minőséget produkálni. Ugyan a fejlesztésre fordított percek árában lehetetlen Indiával versenyezni, de abban igen, hogy egy bizonyos feladatot mennyi idő alatt oldunk meg.

A mai feltételekkel mennyire versenyképes a magyar informatikai ipar?

Tudnunk kell, hogy rajtunk kívül sok más ország is azon gondolkodik, hogy az informatikára építsen. A szellemi tőke önmagában jelentős erőforrás - ez jó, de egyben kihívás is. A hazai informatikai vállalkozások számára az igazi húzóerő a piac kellő növekedése, amely az adóterhek csökkentésénél is fontosabb lehet. Igaz, az utóbbiról sem szabad megfeledkezni, főleg annak ismeretében, hogy a környező országokban már tettek ilyen irányú lépéseket, éppen az informatikának kedvezve.

Nem kis bosszúságot okozott a felhasználók egy részének az alig egy-két éve piacra dobott Windows XP operációs rendszer biztonsági réseinek betömését célzó javítócsomag letöltése az egyéb szoftverekben keletkező problémák miatt. Tudom, fejlesztőként nem lehet arra felkészülni, hogy milyen vírusok támadhatják meg a számítógépeket, de arra talán igen, hogy a rendszer gyenge pontjai a termék piaci megjelenése előtt kiszűrhetők legyenek.

Négy-öt évbe is belekerül, mire a szoftvercégek megterveznek és gyártásba helyeznek egy új rendszert, amelyet számításaik szerint a piac öt-nyolc évig használ. Ez alatt a 13 év alatt közben rengeteget halad előre a számítógépes technológia. Lehet, sőt kell is javítani a szoftverfejlesztés minőségén, de azt is figyelembe kell venni, hogyan változnak az elvárások. Régebben elsősorban azt akarták a felhasználók, hogy minél több funkciót minél gyorsabban érjenek el. Amióta a világ ilyen sebességű internettel és széles körben használt elektronikus levelezőrendszerrel van összekötve, a hackerek tömeges számú gépet tudnak elérni és megrongálni. Ezért aztán ma a felhasználók első számú elvárása a biztonság.

A szoftvercégeké pedig az, hogy a felhasználó legális forrásból jusson a szoftverekhez. Hogyan áll a helyzet a kalózkodással?

Azt tapasztalom, hogy a nagyvállalatoknál már megfelelően kezelik a kérdést, és legális a szoftverhasználat, amelynek szabályait a munkatársakkal kötött szerződések is rögzítik. A cégek többsége előírja, hogy az alkalmazottak semmilyen otthonról behozott illegális terméket nem használhatnak a munkahelyi PC-n, amely a cégen belül nem személyi, hanem vállalati számítógép. Ez a fajta tudatosság azonban a kisebb vállalkozásoknál, a magánszemélyeknél már nem ennyire egyértelmű. Sokan az internetes letöltésekről is azt gondolják, hogy minden, amit a technikai feltételek megengednek, az legális.

A szoftverkalózkodást egy időben a hologramos CD-kel próbálták kiszűrni a cégek, most ott az ennél jóval fejlettebb online regisztráció, a szoftverlopások mégsem szűntek meg?

A kalózkodást kétféleképpen lehet elkövetni. Egyrészt azzal, ha valaki illegálisan használja a szoftvert, de igazán nagy kárt az okoz a terméktulajdonosoknak, aki kereskedik is az illegális szoftverekkel. Ha másképp nem, úgy hogy azok regisztrációs kódját árulja a weben, mint ahogyan az legutóbb Magyarországon leleplezett esetben történt.

Az illegális használat visszaszorulását segíthetné, ha a hardverekhez hasonlóan a szoftverek ára is jelentősen csökkenne?

A nagyvállalatoknál mennyiségi kedvezményeket adunk. A kis- és középvállalatoknak is igyekszünk minél olcsóbbá tenni a beszerzést, és a számukra ajánlott konstrukcióban dollárban több mint 30 százalékkal csökkentek az árak, ez forintban még többnek számít. A kedvezőbb beszerzési költségeket szolgálják az előfizetéses licencek, illetve a részletfizetési konstrukciók is.

Az operációs rendszerek dobozos változata azonban néhány éve ugyanúgy 30-40 ezer forint volt, mint ma?

Igaz, de ne hagyja figyelmen kívül, hogy az újabbak többet is tudnak, és az otthoni felhasználók számára készült változatok még ennél is olcsóbbak. Mi azt tapasztaljuk, hogy a felhasználóknál nem feltétlenül csak az ár számít, hanem az, hogy minél több funkció legyen benne.

A Microsoft komoly vitában áll az Európai Unióval több kérdésben, és ezek egyike éppen a cég árazási gyakorlatát kifogásolja?

Ki mondja meg, hogy egy szoftver mennyiért adható el, és mit tehetek bele?

Az EU ennek kapcsán a Microsoft monopolhelyzetét kifogásolja. A verseny jót tenne a piacnak.

Az Európai Unió versenybizottsága azt mondja: csak akkor rossz a monopólium, ha ezáltal a felhasználót kár éri.

Kár éri, ha a verseny hiánya miatt a terméket drágábban kénytelen megvenni.

Elismerem, hogy a helyzetet kezelni kell, de nem azzal a végkicsengéssel, hogy ne innováljunk a jövőben. Azokban az ágazatokban, ahol nagyon alacsonyak lettek az árak, fogyóban az erőforrás a további fejlesztésekhez. Ezt tapasztalhatjuk például ma a tévéiparban.

Európai berkekben a szoftverek szabadalmaztatási kötelezettségének bevezetésével is vihart kavart a cég. Ez épp a Microsofttól meglepő lépés, hiszen a cég az indulás éveiben igen jól járt több - eredetileg versenytárs által kitalált ötlet - megvalósításával. Gondolok itt például az "egérre".

Ha van egy ötletem, de azt nem tudom iparilag hasznosítani, annak nem lesz piaci értéke. A szabadalmi rendszer éppen az újítót védi. A Microsoft oly módon jut a szabadalmakhoz, hogy licenceli azokat. A másik út a cégfelvásárlás. Az sem igaz, hogy a szabadalmaztatási eljárás sokba kerül a kis cégeknek. A globális szabadalmaztatás első lépése százezer forintnál kevesebbe kerül, ráadásul több olyan szabadalmi alap is van, ahonnan támogatást lehet kérni.

Három éve egy internetes fórumon megkérdezték öntől, használt-e már Linuxot. Akkor azt mondta, még nem. Azóta?

Láttam és kattintgattam is már rá.

Szakértők szerint a nyílt rendszerű Linux Kelet-Európában olyan stratégiai szerepet tölthet be az informatika széles körű elterjesztésében, mint amilyet a mobil jelentett a térségnek a kilencvenes évek elején a telefonpiac felfuttatásában?

Érdekes a hasonlat, de szerintünk egyelőre nem bizonyított, hogy a nyílt forráskódú technológia képes valóban professzionális terméket produkálni. A hagyományos szoftvercégeknél folyó és menedzselt fejlesztés továbbra is jobb eredményeket hoz.

De ma már a Linux mögött is komoly cégek állnak.

Ők sem adják ingyen a terméket, mi több, a rá épülő szolgáltatások ára sem alacsonyabb a miénknél. Független cégek által végzett számítások bizonyítják, hogy a vállalatok nem az ilyen rendszereken akarnak spórolni. Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a szoftverköltség a teljes informatikai beruházás egy számjegyű százaléka. Elismerem, az otthoni felhasználóknál más a teljes bekerülési költség értékelése, de ott is lehet fő szempont a funkciógazdagság, amely a menedzselt fejlesztésnél jobban megtalálható.

A kemény üzletviteléről ismert Microsoftnál demokráciát feltételező gyakorlat, hogy a mindenkori vezetők értékelésekor évente kikérik az alkalmazottak véleményét, s ezt a cég belső hálózatán hozzáférhetővé teszik mindenki számára. Milyenek a tapasztalatok Magyarországon?

A cégnél évek óta jól működő rendszer azért is fontos, mert a közhiedelemmel ellentétben a Microsoft a leányvállalatoknál szinte kivétel nélkül helyi embert alkalmaz, olyat, akit legfőképpen az adott országban ismerhetnek jól. Mielőtt ügyvezetővé neveztek ki, itthon is ment a találgatás, hogy ki jöhet külföldről.

Az értékelés alapján akár meg is lehet buktatni a vezetőt?

Ha rosszak a visszajelzések, azt a menedzsmentnek már előbb kell észlelnie. Egyébként az értékelés nem egyenlő a demokratizmussal. Egy vállalatot nem lehet ilyen elvek alapján irányítani, ugyanakkor a cégnek is fontos, hogy az emberek szeressenek itt dolgozni, értelmesnek, hasznosnak érezzék a munkájukat, és ehhez szorosan hozzátartozik az is, hogy a vezetők hogyan dolgoznak.

A Microsoft legutóbbi reklámfilmjéből idézve: "mi már látjuk a jövőt?", két kislányának milyen jövőt álmodna?

Noha még mindkettő nagyon fiatal, 4 és 8 éves, az már látszik, hogy a nagyobbik hajlik a matematikai tudományok felé, a kisebbik inkább művész hajlamú.

ügyvezetője szerint a magyarországi szellemi tőke önmagában is jelentős erőforrás, de tudnunk kell vele jól gazdálkodni, versenyképességét a megfelelő piaci és szabályozási elemekkel erősíteni. Sági Gyöngyi-->