Digitális adás - vevő nélkül

Nagyra törő tervekkel állt elő a minap a világ magyarságának televíziója, a Duna Tv. Az éves szinten mintegy 7,5 milliárd forintból gazdálkodó csatorna menedzsmentje azt tervezi, hogy Autonómia és Unió néven két új adót indít. Előbbi a határon túliakkal és a világ kisebbségeivel fog foglalkozni, míg az Unió ifjúsági és oktatócsatornaként funkcionál majd.

De senki ne nyúljon még a távirányító után, a hangolás sokáig várathat magára. Az elképzelés ugyanis szép, a megvalósítás útja viszont rengeteg kérdőjelet vet fel. Már csak azért is, mert Cselényi László, az adó elnöke a konkrétumokkal kapcsolatban mindössze annyit közölt: elindulni "ugyanabból, ugyanúgy és ugyanakkor, amikor a másik közszolgálati televízió is teszi ezt új csatornájával". Az MTV egyébként ősszel tervezi indítani új adóját, hasonlóan tisztázatlan körülmények között.

A Duna Tv-nek talán még nála is nehezebb dolga lesz: ha csak azt vesszük, hogy az adó nagyjából annyi pénzből finanszírozza működését, mint amekkora a "nagy testvér" bevallott éves hiánya, akkor nincs túl sok esélyük új, költséges technikai megoldások bevezetésére. A menedzsment viszont bizakodó, mondván, rövid távon a világháló oldhatja meg terveiket, később pedig jöhet a digitális televízió. Az első körben az Eutelsat műholdas társasággal is együttműködést terveznek, ennek keretében adásukat egy 150-200 euróba kerülő Mpeg4-es tömörítést tudó dekóderrel már lehetne fogni. Igen ám, de ilyen eszköz ma még nincs forgalomban Magyarországon, ráadásul egész Európában is mindössze 50-70 ezren használják. A tévének ez a projekt is több tíz millió forintba kerülhet.

Az igazi megoldást a Duna Tv számára is a hazai piac digitalizációja jelentheti majd. Nem is titkolták a csatorna vezetői: voltaképpen előremenekülnek a két új adó indításával, hiszen az Európai Unió és Magyarország is elkötelezett a műsorszolgáltatás digitalizációja mellett. A jelenlegi tervek szerint viszont hosszú folyamatról van szól, a teljes földfelszíni átállás (DVB-T) 2015 előtt aligha valósulhat meg. A kabinet egyébként az ennek bevezetéséről szóló előterjesztést már elfogadta. A DVB-T állami preferálásában vélhetően nagy szerepet játszott az is, hogy a terület fő irányítójának számító Antenna Hungáriát a lehető legjobb feltételekkel szeretnék privatizálni. Fontos szempont lehet az is, hogy a távközlési világszervezet, az ITU szervezésében zajló nemzetközi frekvenciakoordináció keretében 2006 májusáig dönteni kell a szomszédos országokkal a digitális televíziózáshoz használható frekvenciák elosztásáról.

Kábelen persze többen láthatnák a Duna új csatornáit, hiszen a hazai háztartások zöme - több mint kétmillió - nem földi sugárzással, hanem a kábelszolgáltatókon keresztül éri el már ma is, és ez várhatóan így is marad. Kizárólag földfelszíni sugárzással jelenleg csak a háztartások 30 százaléka érhető el. Azaz a digitális átállás elképzelhetetlen a kábelszolgáltatók nélkül. Közülük a legnagyobbként nyilvántartott UPC már jelezte, hogy még ebben az évben megindítja új szolgáltatását. Azt azonban senki nem tudja ma még megmondani, pontosan ki és milyen formában finanszírozza a vételhez szükséges set-top boxok beszerzését.

Az európai piacon egyébként óriási a boom. A digitális televíziózásban élenjáró Anglia után a kontinens legnagyobb piacain, Német- és Franciaországban is komoly lépéseket tesznek. Ha Magyarország nem akar lemaradni a digitalizációs folyamatban, szükség van a piaci szereplők kezdeményezésére és összefogására. Nagy kérdés azonban, sikerül-e a televíziózásnak a technika átalakításához szükséges kétharmados parlamenti konszenzust megszerezni.