Reformretorika

Lehet, hogy egyszerre mindenki barátságos lesz? Orbán Viktor is megmondta, van vagy négy kérdés, amelyek kapcsán a Fidesz kész együttműködni a kormánnyal: az adóreformtól a korrupció visszaszorításán és a bürokrácia leépítésén át a szakképzés átalakításáig.

Egyesek állítják, az ellenzék pártok fölé emelt vezére mostanság elvesztette a fonalat - meg a kapcsolatot a való világgal és az emberekkel. Most látszik: ez nem igaz. Orbán Viktor lát, hall, tud: érzi, hogy benne van a levegőben az igény a változásokra. Azzal meg évek óta tisztában lehetett, hogy a politika hangneme által elidegenített - pártpreferenciájában elbizonytalanított - polgárok békességre vágynak. Nem nagy felismerések ezek, Gyurcsány Ferenc hetekkel-hónapokkal korábban felfogta, muszáj csinálnia valami érdekeset, különben alig másfél éves miniszterelnökként lesz kénytelen búcsúzni a hatalomtól.

Érdemes sorra venni a témákat; a gazdaság és a társadalom régóta beszélni próbál mindről. Reformra szorul az adórendszer, az egészségügy, az oktatás, a közigazgatás - tehát az államháztartás egésze. Csakhogy közhely: minden reform áldozatokkal jár, minél átfogóbb, annál nagyobbakkal. A szavazatmaximálás kényszere viszont elsődleges szempont, pusztán azért, mert az cselekedhet, aki helyzetben van. Így fel kell mérni, az átalakítások kárvallottjai lennének-e többen, vagy azok, akik mélységesen unják az elit teszetoszaságát - és tetteket várnak.

Adóreform, korrupció, bürokrácia, szakképzés - rendszeres említésükkel a politika legalább a gazdaság szereplőinek kedvében járhat. A politika két oldala pedig kedve szerint értelmezgetheti őket. A témák ugyanazok, gyakran a retorika is, ám a stratégiák különbözőek. A Fidesz célja az lehet, hogy a meghirdetett kooperációs készség jegyében minél radikálisabb kezdeményezésekkel álljon elő, olyanokkal, amelyek ma költségvetési kényszerek okán is felvállalhatatlanok. A koalícióé meg az, hogy lépjen, kicsiket, de százat. És mosolyognia kell egyiknek is, másiknak is.

Mindez két okból is jobb lehet, mint ami eddig volt. Egyrészt, kellemesebb közhangulatot teremthet. Másrészt, a reformok retorikai előkészítése azt valószínűsíti, hogy a választások győztesének már nem lesz módja visszakozni. Hátha nem is akarna már.