Harc az élelmiszerárért

Fokozódó feszültséget gerjesztenek a beszerzési ár alatti értékesítések és a különböző jogcímeken kivetett járulékok a meghatározó üzlethálózatok és a beszállító élelmiszer-ipari vállalkozások kapcsolatában. A hazai élelmiszergyártók tiltakozása érthetőnek tűnik, ha igaz, hogy árbevétel-arányos nyereségük - rendkívül nagy szóródásokkal - mindössze 2-3 százalékos volt az elmúlt években, miközben a kereskedői "sarcok" miatt évi 150-200 milliárd forintot buktak el.

A láncok szinte mindig a fogyasztói érdekekre hivatkoznak, maguk pedig a vevők becsalogatására használják fel a beszerzési ár alatt kínált, olcsó cikkeket. Amit elvesztenek az akciókon, behozzák a pultokról leemelt egyéb árucikkeken. Mivel azonban az esetek nagy részében meghatározó agrártermékek az igazi csalik, a hálózatok között a vásárlókért további árletörő verseny bontakozik ki, így egy-egy élelmiszer-gazdasági ágazat pillanatokon belül negatív árspirálba kerül.

A küzdelem ma meglehetősen egyenlőtlen, mert a koncentrált kereskedelemmel szemben a szakágazatok többségében szétaprózott vagy legalábbis jóval kisebb méretű élelmiszer-ipari beszállítói cégkör áll. Bár a koncentrálódás az uniós csatlakozás óta egyes feldolgozói szektorokban jelentősen felgyorsult, még korántsem tartunk ott, hogy a gyártók a láncok érdemi tárgyalópartnerei lehessenek.

E helyzetben merül fel a megfelelő jogi szabályozás szükségessége, hogy "mindkét fél számára elfogadható" viszonyok alakuljanak ki. A parlament a néhány éve hatályba lépett új agrárrendtartási törvénnyel - az élelmiszeripar pártját fogva - már tett egy kísérletet a beszerzési ár alatti kereskedelmi forgalmazás betiltására, de a szankciók nem voltak visszatartó erejűek, és a gyakorlati alkalmazást számos más tényező, szabályozási hiányosság is akadályozta.

Ezért a feldolgozók - komplexebb intézkedésként - a most készülő új kereskedelmi törvényben próbálják elérni, hogy keményebb passzusok tartsák kordában az üzlethálózatokat. A jogszabály tervezete viszont egyelőre nem tartalmazza a beszerzési ár alatti eladások tilalmát, és biztosra vehető, hogy a kereskedelmi lobbi további komoly ellenállást fejt ki. Az érdekellentétek miatt nem valószínű, hogy a két fél és az államigazgatási apparátus könnyen megállapodásra jut majd.