Aratás előtti csend

Vihar előtti csend jellemzi a gabonaágazatot, amely ismét átlagosnál jobb kalászostermés betakarítására készül. Pedig a tavaly óta tartó, súlyosnak minősíthető raktározási gondok miatt sok ellendrukkere volt az időjárásnak, hogy az idei hozamok lehetőleg ne legyenek túlságosan nagyok.

Bár Németh Imre agrárminiszter már belebukott, újra és újra megállapítható: Magyarországon a csatlakozás első évében csődöt mondott az uniós intervenciós rendszer. A kifizető ügynökség az év eleji gazdatüntetések hatására gyorsított ugyan munkáján, de a felajánlott tavalyi gabona egynegyedét még mindig nem vette át, és a felvásárlást - nonszensz módon - várhatóan az ez évi aratás kezdetére sem fejezi be. De ha az átvétel mégis megtörténne, a több mint négymillió tonnányi intervenciós áru továbbra is itt lesz, befolyásolva a piacot, és fokozva a raktározási feszültségeket.

Az agrártárca ma minden szalmaszálba igyekszik belekapaszkodni ahhoz, hogy csökkentse az intervenciós készleteket és legalább a tárolók egy részét kisöpörje. Ezért jön kapóra a kétségkívül pozitív EU-döntésen alapuló, 200 ezer tonna gabona átadásáról szóló portugál üzlet, és ki tudja, a minisztérium talán nagyobb tételek kiszállítását is kiharcolhatja a szintén aszály sújtotta Spanyolországba. De ez esetben is kiderült, rendkívül lassan dolgozik a brüsszeli bürokrácia: mire a portugálok a terményt elviszik, az aratás nálunk régen megkezdődik, a spanyol akciót előkészítő konkrét javaslatok pedig még meg sem születtek.

Egyes gazdák máris pereket helyeznek kilátásba, ha a kifizető ügynökség az új termés befogadásához szükséges raktáraikat nem szabadítja fel. A többség viszont kivár, és - miként az FVM is - megpróbál szükségtárolókat keresni. A vihar akkor tör majd ki, ha a betakarítás közben kiderül: az ország egyes térségeiben sem maguk a termelők, sem a felvásárlók nem tudják elhelyezni az árut a tárolóhiány miatt.