Európai pályán a versenyjog

Kevesebb mint négy hónap múlva ismét módosul a magyar versenytörvény (Tpvt.), amelynek szakmai előkészítésében a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is aktívan közreműködött. Míg a legutóbbi, 2003. évi Tpvt.-változtatás a közösségi jogi követelmények teljesítésére szorítkozott, az idei módosítás zászlajára tűzte az új közigazgatási eljárási törvénnyel (Ket.) összhangban az egyszerűbb és hatékonyabb közigazgatási ügyintézés kialakítását. Ennek megfelelően a Tpvt. legtöbb rendelkezése a Ket.-tel egyidejűleg, azaz 2005. november 1-jén lép hatályba.

Mindemellett úgy tűnik, hogy a legizgalmasabb kérdések változatlanul az Európai Közösséghez kapcsolódók maradtak. Az Európai Bizottság panaszkezelési gyakorlata is megjelenik például abban a változásban, amelynek alapján a jövőben különbséget kell tenni a formális bejelentések ("bejelentés") és informális bejelentések ("panasz") között. A jogaikban megsértettek számára a bejelentésen és a panaszon kívül egy harmadik jogérvényesítési eszköz is rendelkezésre áll: polgári per keretében bírósághoz is fordulhatnak. A módosítás igyekszik eloszlatni a magánjogi igényérvényesítéssel kapcsolatos eddigi bizonytalanságokat.

A 2004-es bővítési hullámot előkészítő 1/2003/EK számú tanácsi rendelettel a közösségi versenyjogi eljárásban megszűnt az a rendszer, hogy a versenykorlátozásokat kérelem alapján egyedileg mentesíti az Európai Bizottság, vagyis a vállalatoknak maguknak kell eldönteniük, hogy az általuk megkötött megállapodás megfelel-e azoknak a feltételeknek, amelyek teljesülése esetén a versenyjog nem kíván beavatkozni üzleti megállapodásaikba. Az uniós változások leképeződtek az új magyar szabályozásban is, így felértékelődhet az ügyvédek, vállalati jogtanácsosok szerepe ilyen esetekben.

A változtatások másik, jól körülhatárolható csoportját a fúziókra vonatkozók jelentik. Ezek között a módosítás bevezeti az úgynevezett "vállalkozáscsoport" terminológiát, amely leegyszerűsíti az összefonódási szabályok bonyolult fogalomrendszerét, és megfelel annak a fogalomnak, amelyet a közösségi jog gazdasági egységként értelmezett vállalkozásként határoz meg. További fontos változás a fúziók esetében, hogy az előző üzleti év összevont nettó árbevételében meghatározott engedélykérési küszöbszám 10 milliárd forintról 15 milliárdra emelkedik.

A már korábban említett 1/2003/EK rendelet az úgynevezett kötelezettségvállalással új jogintézményt vezetett be, amelynek lényege, hogy a vállalkozások a versenyjogsértéssel kapcsolatos aggályok eloszlatására kötelezettségvállalásokat ajánlhatnak fel, a versenyhatóság pedig ezek elfogadása és kötelezővé tétele mellett megszünteti az eljárást. Ez az "üzlet" mindkét félnek előnyös: a piaci szereplők elkerülhetik a jogsértés kimondásával együtt járó negatív publicitást, és mentesülnek egy elhúzódó eljárás terheitől, a GVH pedig erőforrást takarít meg, mivel nem kell bizonyítania a jogsértést; a vállalások megsértése esetén minden további bizonyítás nélkül szankcionálhatók a vállalkozások.

A fenti, markánsabb változtatások mellett a normaszövegen további pontosítások történtek a gyakorlatban kialakult tapasztalatok fényében, a jogbiztonság növelése érdekében. Ilyen rendelkezés például, hogy az ügyvéd és ügyfele közötti, privilegizált információkat hordozó iratanyag a hatóság eljárásában bizonyítási eszközként nem használható fel. További újdonság az adathordozóról számítástechnikai úton készített, ún. fizikai tükörmásolat felhasználásának szabályozása. Az ágazati vizsgálat intézményének növekvő szerepére tekintettel szükségesnek tűnt eljárásjogi finomítása, de módosultak az iratbetekintés, az ügyintézési határidő és a végrehajtás szabályai is.

A törvénymódosítások általában véve a gazdasági verseny hatékonyságának javítását szolgálják, azaz hogy a képzeletbeli focipályán - a piacon - ugyanolyan eséllyel rúghatnak gólokat a kevésbé gyakorlott játékosok, mint rutinosabb társaik. A verseny végső soron azonban a nézőknek - a fogyasztóknak - kedvez leginkább, annak a szerencsés "mellékhatásnak" köszönhetően, hogy a versenyző cégek termékei a lehető legolcsóbban kerülhetnek a piacra. A versenyjogi szabályok módosítása arra szolgált, hogy az immár a szó uniós értelmében is európai futballpályán történő játék minél zavartalanabbul folyhasson.