A hír óriási visszhangot váltott ki. Egyrészt azért, mert a civilizált világban szokatlan módon a hatóságok az elítéltek családját sem értesítették a történtekről. Másrészt, mert láthatólag kínosan ügyeltek rá, hogy a világ ne pénteken szerezzen tudomást az eseményről, amikor Vlagyimir Putyin elnök a 53. születésnapját ünnepli. Legfőképpen azonban azért figyelemre méltó a két elítélt elszállítása, mert néhány nappal korábban még úgy látszott, hogy az ügyészség már a következő, nagyszabású Hodorkovszkij-per előkészítésén dolgozik. Iyenkor pedig - még a régi, gulágos szovjet idők szokása szerint - a már elítélt foglyokat is a fővárosban szokták tartani.
De egyelőre csak annyi történt, hogy házkutatást tartottak fél tucat moszkvai bank, néhány sztárügyvéd és a Hodorkovszkij által támogatott moszkvai Nyílt Társadalom Intézetének igazgatója, Irina Jaszina (a Jelcin-korszak gazdasági miniszterének lánya) irodájában. Az érintettek szerint a részben távollétükben folyó razzia találomra zajlott: ők legalábbis nem tudták megállapítani, milyen iratokat kerestek a bűnüldöző szervek.
Tudatlanságuk azért meglepő, mert a kiszivárgott hírek szerint a Kreml kézi vezérlésével működő orosz igazságszolgáltatás már 2004 decembere óta vizsgálja a Jukosz és leányvállalatai 2000 és 2003 közötti banki átutalásait. Ezúttal tehát nem adócsalás, hanem sikkasztás, jogtalan pénzkivitel és pénzmosás a gyanú. Hétmilliárd dollárról van szó, amelyet a nyomozás szerint a Jukosz és a Menatep ügyvédi irodák és bankok segítségével külföldi pénzintézetekbe utalt. Az olajvállalat más országokban bejegyzett állítólagos részvénytulajdonosai (a hatóságok szerint fantomcégek) számláira, mint osztalékot.
Nem tudni, mennyire jogosak ezek a vádak. De sokatmondó tény, hogy a Jukosz külföldi pénzügyeinek kezelésére Hollandiában - az olajóriás leányvállalataként - bejegyzett Fargoil cégnél az amszterdami igazságügyi szervek indokoltnak tartották és ezért engedélyezték orosz nyomozók vizsgálódását, majd kérésükre zárolták a vállalat vagyonát.
A Fargoil vezérigazgatóját, Antonio Valdes-Garciát egyébként még júniusban letartóztatták a moszkvai repülőtéren. Szeptemberben találtak rá egy akadémiai klinikán, többszörös lábtöréssel és kivert fogakkal. Egyelőre rejtély, kapcsolatban áll-e ez az ügy a Hollandiában folyó vizsgálattal: Antonio Valdes-Garcia sorsát minden érdekelt részéről mély hallgatás övezi.
Tudunk viszont egy másik hollandiai cég érintettségéről: a 2005 áprilisában bejegyzett Yukos B. V. holding fogadta be az orosz olajcég más vállalataiból származó jövedelmet, kivonva ezzel az orosz adóhatóságok látóköréből. A Hodorkovszkij-birodalmat finanszírozó külföldi bankok azóta is szabályos háborút folytatnak a járandóságukért a Yukos B. V.-vel. Vérmes győzelmi reményeik azonban már csak azért sem lehetnek, mert az 1,2 milliárdra becsült holding nemrég a Stichting Administratiekantor holland alap ellenőrzése alá került.
Ennek ellenére az ostromló erőkhöz csatlakoztak Hodorkovszkij fogolytársa, Platon Lebegyev egykori birodalma, a Menatep képviselői is. Ők a Menatep egy szintén Hollandiában bejegyzett leányvállalata, a Jukosznak korábban hiteleket nyújtó Moravel Investments Ltd. közvetítésével követelik a nekik még járó 650 millió dollár törlesztését. Tíz nyugati bank - köztük a francia Société Générale, a Citigroup, a Deutsche Bank, az ING NV - pedig egy régi, egymilliárd dolláros Jukosz-hitelből fennmaradt 482 milliós tételre tart igényt. Ezt a napokban egy moszkvai bíróság is jogosnak ítélte.
A nagy nevekhez képest igazán "kis hal" a litván Mazeikio Nafta és a Transpetrol szállítóvállalat szlovákiai részlege. A két vállalat most - Litvánia esetében államfői közbenjárással - arra törekszik, hogy a nemzetközi támadásokkal, többek között a múlt héten már el is rendelt hollandiai zárlattal szemben megőrizze a maga szerény, ám jövedelmező Jukosz-részvénycsomagját.
Ezt veszélybe sodorta az olajóriás termelésének 60 százalékát adó JUNG tavaly decemberi elárverezése: akkor egy e célra alapított fantomcég szerezte meg a kitermelőhelyet, és villámgyorsan átjátszotta a Putyin-admi-nisztráció második embere, Ivan Szecsin közvetlen érdekeltségi körébe tartozó Rosznyeftynek. Az új tulajdonos képviseletében Szergej Bogdancsikov vezérigazgató kerek perec megtagadta a Jukosz nyugati bankoktól 2003 őszén kapott egymilliárd dolláros hitelének törlesztését. A rá jellemző arroganciával azt tanácsolta az érintetteknek, hogy a pénzükért menjenek a moszkvai Matrózcsend börtönbe. Júniusban azonban egy londoni bíróság jogosnak ítélte meg a hitelezők követelését, és az óriási kuliszszák mögötti nyomás hatására ma már a Rosznyefty is változtatni látszik álláspontján.
De egyre több jele van annak, hogy a Jukosz-ügy hullámverései elérték a nyugati világot, és aligha alaptalanok azok a hírek, miszerint a moszkvai nyomozók Budapesten is szeretnének bepillantást nyerni néhány orosz vállalat vagy magánszemély bankszámlájába.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.