A vidék nem egyenlő az agráriummal

Új vidékpolitikai program elfogadására készül a kormány, amely az elképzelések szerint sokban változtatna az eddigi megközelítésen, miközben a közvélemény többnyire fenntartással fogadja az újabb koncepciók hírét. Milyen konkrét irányokat, lehetőségeket vizsgálnak?

Az elmúlt másfél évtizedben kedvező változások is történtek a vidék életében, sok településen bővült az infrastruktúra, új munkahelyek jöttek létre, javultak a közszolgáltatások. Ám tény, hogy mindez az érintett térségek kisebb részére igaz, összességében tovább nőttek a területi különbségek. Főként a kistelepüléseken éleződött ki egy sor konfliktus, elsősorban a korlátozott jövedelemszerzési lehetőségek és a szolgáltatások alacsony színvonala miatt. Mindez kedvezőtlen demográfiai változásokhoz, elvándorláshoz vezetett. A kormányzati szándék szerint ezt a folyamatot mindenképpen meg kell állítani. Ez az elhatározás találkozott azzal a civil kezdeményezéssel, amelyet Glatz Ferenc akadémikus hirdetett meg tavasszal. A Párbeszéd a vidékért elnevezésű konzultációsorozat keretében többek között megfogalmazódott az javaslat, hogy létre kellene hozni egy nemzeti vidékpolitikai tanácsot.

Ez az Országos Területfejlesztési Tanácshoz hasonló szervezet lenne?

Annyiban mindenképpen más lenne, hogy nem kormányzati szervként jönne létre. Elsősorban a vidék ügyében leginkább érintett szakmai-tudományos műhelyek, érdekképviseletek, önkormányzati szövetségek, civil szervezetek képviselőiből állna. Elnöke és a tisztségviselői is civilek lennének, de természetesen a négy parlamenti pártnak és a kormánynak is képviseltetnie kellene magát. Legfontosabb feladata pedig a mindenkori kormány vidékpolitikai tevékenységének ellenőrzése lenne, s közreműködne a különböző programok kidolgozásában is. Azt tartanám a legszerencsésebbnek, ha a szervezet létrehozásával kapcsolatos törvényjavaslatot a parlamenti pártok együtt dolgoznák ki. A konzultációk megkezdődtek, de azt nem tudom megmondani, mekkora a négypárti együttműködés realitása.

Az új szervezet jelentené a vidékpolitikai fordulatot?

A testület létrehozása jelezné többek között azt, hogy a kormány a súlyának megfelelően kezeli a vidék ügyét, de messze nem csak erről van szó. A civil konzultáció keretében számos konkrét javaslat hangzott el. A kormányzati elképzelésekkel együtt ezekből körvonalazódhat az új vidékpolitikai program, amely szakít az eddigi egyoldalú megközelítéssel. Az egyik, amit nagyon fontosnak tartok, annak egyértelmű megfogalmazása, hogy a vidék nem egyenlő az agráriummal. A vidék nagy részének sorsa elválaszthatatlan a mezőgazdaságtól, de a jövőben sokkal tudatosabban kell építeni a turizmusra, az élelmiszer- és kézműiparra, a szolgáltatásokra, illetve a népi kultúra tárgyi és szellemi öröksége nyújtotta lehetőségekre. A program másik jellemzője, hogy nem pusztán a vidék hátrányait hangsúlyozza. Legalább ennyire fontos rámutatni arra, mit kínál a vidék, mi az előnye - az életmódban, a környezetben, a természeti, táji adottságokban, a hagyományokban, a társadalmi kapcsolatokban. Ezeken alapulhat az az elképzelés, amely a középpontba állítja a gazdaságfejlesztést, a munkahelyteremtést, a közszolgáltatások fejlesztését, a helyi kezdeményezések támogatását. A vidék nemcsak segítségre szoruló része, hanem fejlesztési tartaléka is az országnak.

Lát-e lehetőséget arra, hogy ebben a kormányzati ciklusban megtörténjenek az első lépések?

A vidékpolitikai tanács létrehozásáról szóló törvényt - a négy parlamenti párt vagy a kormány kezdeményezésére - véleményem szerint még az ősszel elfogadhatja a parlament. A szervezet egyik első teendője lenne, hogy az érintett minisztériumokkal együttműködve kidolgozzon egy országgyűlési határozati javaslatot, amely összefoglalná a jövő vidékpolitikájának legfontosabb fejlesztési irányait. Ezt a javaslatot jövő tavasszal be lehetne terjeszteni a parlament elé.

A legfontosabb fejlesztési irányok megfogalmazása nem azonos a vidékpolitikai programmal?

Az eddig elmondottak mellett elfogadna a kormány egy vidékpolitikai programot, amelynek lesznek rövid és hosszabb távú elemei. Rövid távú az, amelyet a jövő évi költségvetésből finanszírozva meg lehet csinálni. A kormány-előterjesztésben első körben összefoglalnánk, hogy 2006-ban a minisztériumok költségvetésében milyen feladatok jelennek meg, amelyek a vidékpolitika szempontjait szolgálják. Ezen túl összefoglalnánk azokat a tételeket, amelyek decentralizált forrásként a regionális fejlesztési tanácsokhoz kerülnének. Emellett lenne egy harmadik kosár, amely néhány olyan konkrét fejlesztési elképzelést tartalmazna, amelyek megvalósításához nem szükséges irreálisan magas ráfordítás, viszont sok település esetében jelentős előrelépésnek számítanának. Ilyen például az életmentő készülékek elhelyezése a kis falvakban, a falu-, tanyagondnoki hálózat teljessé tétele, illetve technikai felszereltségének javítása vagy az oktatás színvonalának növelése. A program hosszabb távra érvényes részét a vidékpolitika egy-egy fontos elemét érintő, átfogó cselekvési terv kidolgozása jelenti. Van egy másik nagy vonulata is a programkészítésnek: a 2007-2013 közötti időszakra való felkészülés. A második Nemzeti fejlesztési terv, illetve az operatív programok tartalmazzák majd azokat az elképzeléseket, amelyekre ebben az időszakban uniós támogatást kaphatunk. Ebbe a körbe kerülhetnek be a sokmilliárdos fejlesztési tervek.

A minisztériumok készülnek a vidékfejlesztéshez kapcsolódó feladataikra?

A vidékpolitikai kabinet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vezetésével elfogadott egy tervezetet ezzel kapcsolatban, amelyet minden tárca megkapott. Arra kértük az érintetteket, hogy tekintsék át az adott minisztériumot érintő konkrét feladatokat, mérjék fel ezek forrásigényét és a szükséges jogi szabályozási teendőket. A beérkezett javaslatokat összegeztük, és ahol a tárca nem volt elég fogékony arra, amit szerintünk csinálnia kellett volna, ott ezt jeleztük. A feladatokat a közeljövőben a vidékpolitikai kabinet véglegesíti majd.

A tárcáknak saját költségvetésükből kell ezekre a feladatokra forrást elkülöníteni, vagy kapnak hozzá pénzt?

Valamennyi tárcának van olyan kötelezettsége, hogy a saját szakterületén tervezze meg a vidéket érintő, 2006-ban esedékes és reálisan finanszírozható ügyeket. Emellett a régiókhoz és a megyékhez decentralizált források elosztásába is bekapcsolódhatnak a szakminisztériumok. Javaslatot tehetnek, hogy a helyben megvalósítandó vidékpolitikai feladatok közül - például oktatási, szociális vagy infrastruktúra- és gazdaságfejlesztési ügyekben - elsősorban melyeket támogatják.

Bár már évekkel ezelőtt célul tűzték ki, a különböző pályázatok között még mindig nincs megfelelő összhang. Az önkormányzatok, kistérségek, civilszervezetek számára átláthatatlan, hogy milyen kiíráson és milyen célra mennyi pénzt nyerhetnek el.

Valóban nem úgy működnek a pályázati rendszerek, mint kellene. Javaslatot tettem arra, hogy olyan kiemelt kormányzati célokra, mint amilyen a vidékpolitika is, integrált pénzügyi alapot kellene létrehozni, amelynek koordinációja a Miniszterelnöki Hivatalnál lenne. Nem a szaktárcáktól vennénk el pénzt, s a szakmai szempontokat továbbra is a minisztériumok fogalmaznák meg, de ahhoz, hogy a különféle szempontok közötti összhang biztosítható legyen, szükség lenne ezen a téren is koordinációra. Erről a javaslatról egyelőre nincs döntés.

A kormányzati ciklus első felében területfejlesztési államtitkár volt. Most a területpolitika kormányzati koordinációjáért felelős politikai államtitkár, s ez a munka kevésbé megfogható a közvélemény számára.

A területfejlesztés meghatározott szegmense a fejlesztéspolitikának. A területpolitikai koordináció szempontjai között viszont megjelenik a területfejlesztés, az önkormányzati és a gazdaságpolitika. Minden, ami a kistérségeket érinti. Nem a terület-, illetve vidékpolitika egyes konkrét részleteiért vagyok felelős, hanem ezek elvárható összhangjáért. Fontos eredménynek tartom a napokban elindult új formát, a kistérségi koordinációs értekezletet. Az állami költségvetésből finanszírozott hálózati emberek ezentúl kéthetente konzultálnak, megbeszélik, szükség van-e valahol kormányzati, önkormányzati intézkedésre, milyen kérdésre kell választ kapni a kormányzattól, a régiótól, a megyétől. Az értekezleteken részt vesznek a kistérségi megbízottak, a vidékfejlesztési menedzserek, a falugazdászok, a munkaügyi hivatalok helyi kirendeltségeinek képviselői, a vállalkozásfejlesztési alapítvány helyi emberei és az önkormányzatok térségfejlesztési menedzserei. Bízom benne, hogy a rendszeres kapcsolattartás minőségi változást hoz abból a szempontból is, hogy a kistérségek szükségletei valóban beépülnek az országos tervekbe.

Sikeresnek tartja eddigi munkáját?

Ezen a területen egy év még arra is kevés, hogy kiderüljön, valaki rosszul csinálja-e, vagy jól. Messze nem vagyok elégedett, de a kezdeti, általam különösen fontosnak tartott lépéseket sikerült megtenni. Elindult a kistérségi koordináció, kialakulóban van a vidékpolitika intézményrendszere és a tervezési szemlélet meghonosítása. A nehézségek ellenére halad a források decentralizálása, amelynek - nyugodt lélekkel mondhatom - "élharcosa" voltam és vagyok. A jövő évi költségvetés 66 milliárd forintnyi döntési jogot biztosít a régióknak. Minden korábbinál komplexebb, átgondoltabb vidékpolitikai program körvonalai rajzolódnak ki, és ebből a munkából jelentős részt vállaltam.

Kecskés Ágnes-->