Nem menekülhetnek a feketefoglalkoztatók

A munkaügyi ellenőrzésekről szóló törvény betartását az OMMF garantálja, vigyázó szemeit a feketefoglalkoztatókra kell vetnie, ám eközben a kormány figyelme a felügyelőségre irányul. Mekkora terhet ró ez önre?

Óriási a felelősség. Nemcsak amiatt, hogy helyesen alkalmazzuk a törvényt, hanem amiatt is, hogy egységes elvek alapján ellenőrizzük a vállalkozásokat. Nagyon jó törvénynek kell születnie, és jó ellenőrzési módszertannak ahhoz, hogy ne burjánozzon tovább a be nem jelentett munkavégzés. Emellett igazságosan, egyenlő esélyeket teremtve kell ellenőriznünk, hisz meglehet, hogy a mi döntésünk alapján, egy jogsértés megítélése miatt zárnak ki valakit a közbeszerzésből, sőt a munkánk alapján ítélik meg egy-egy gazdálkodó szervezet magatartását.

Április 20-a, az elnöki posztra kerülése óta komoly szervezeti változások történtek, többek között bővült a felügyelői létszám. Ezek a változások mennyire állnak összhangban azokkal az elvárásokkal, amelyeket Csizmár Gábor munkaügyi miniszter a kinevezésekor megfogalmazott?

A miniszter úr három feladatot bízott rám, így például a munkaügyi ellenőrzésekről szóló törvény módosításának kidolgozását, méghozzá úgy, hogy az ellenőrzések eredményesebbek legyenek. A törvény hamarosan a parlament elé kerül. Elvárásként fogalmazódott meg: tegyünk különbséget jogsértés és jogsértés között, legyenek prioritások a szabálytalanságok terén. A legsúlyosabb vétségek közé tartozik majd az írásba foglalt munkaszerződés nélküli, a be nem jelentett, valamint a külföldiek munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatása, továbbá a ledolgozott idő utáni munkabér ki nem fizetése. Kiemelten szankcionáljuk azt is, ha a munkavállalót a napi megengedett 12 óránál hosszabb ideig dolgoztatja a munkáltató és nem fizeti ki a túlmunkát, netán a munkaviszony megszűnése után a cég "elfelejti" kifizetni a munkabért a dolgozónak, vagy a szükséges igazolásokat nem adja ki. Az ellenőrzési törvénynek van egy fontos kifejezése: a megsértett jogszabály hatásait is figyelembe kell venni a bírság kiszabásakor, vagyis hány dolgozót érint, milyen következményekkel jár a jogsértés. A harmadik elvárás pedig az volt, kezdődjön el az OMMF modernizációja, a szervezet legyen alkalmas az új ellenőrzési elvekhez igazodva végezni a munkáját, és eredményesen hajtsa végre a feladatait.

Ön tanult emberierőforrás-gazdálkodást, sőt egyik diplomáját éppen e területről szerezte. A szervezet modernizációjában mennyire segíti ez a tudás?

A HR- és a közgazdasági végzettség is jól jött, ám emellett több külsős szakemberrel konzultáltam, mi történt az elmúlt nyolc évben, amióta Magyarországon egyáltalán létezik munkaügyi ellenőrzés. Egyértelművé vált, hogy ketté kell választani a munkabiztonsági és a munkaügyi felügyelők teendőit. Szeptember 15-étől elfoglalta posztját az OMMF munkabiztonsági elnökhelyettese, sőt a fővárosi és a Pest megyei szervezetnél a két ellenőrzési terület már ketté is vált. Be kellett látnunk, nem szükséges, hogy polihisztorok legyenek a felügyelők. Míg a munkabiztonság területén inkább a műszaki - például a vegyészi, építészi - végzettség a kívánatos az ellenőrzéseknél, addig a munkaügyi felügyelők teendőit a humánképzettség, a jogi, az államigazgatási, a gazdasági diploma segíti jobban. A munkaügy terén mi jogalkalmazók vagyunk, a munkánk sokkal közelebb áll az érdekvédelemhez, az a feladatunk, hogy megállapítsuk a jogsértést. A munkavédelem terén viszont törvényalkotók vagyunk, a felügyelőknek őrködniük kell, hogy a dolgozóknak joga legyen a testi épséghez, a biztonságos munkahelyekhez. Ezen a területen szélesebb körben jelennek meg a preventív feladataink. De legyen szó munkaügyről vagy munkabiztonságról, az tény, hogy más felkészültséggel, különböző tudásszinttel nem lehet azonos értékítéletet kialakítani az ellenőrzésekkor, márpedig most erre van szükség. A hatóság ugyanis hibát követne el, ha ugyanazt a szabálytalanságot másképp ítélné meg Zalában és másként Szabolcsban.

Ötven munkaügyi felügyelővel bővült az OMMF létszáma augusztusban és szeptemberben, sőt a napokban újabb ötven munkatárs felkészítése kezdődik meg. Országszerte hány felügyelő ellenőrzi majd a vállalkozásokat, és hol lesz a legerősebb a kontroll?

Ősz végétől országosan 270 munkaügyi és 190 munkabiztonsági felügyelő dolgozik majd. Budapesten, illetve a központi régióban lesznek a legtöbben, itt 90 munkaügyi és 61 munkavédelmi felügyelő vizsgálódik a cégeknél. Az OMMF modernizációjára vonatkozó hosszú távú elképzelés is hamarosan elkészül.

Ha a parlament elfogadja a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény módosítását, akkor a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek, valamint a kormány 3-3 főt delegálhat az úgynevezett támogatói tanácsba. A tanács feladata többek között az lesz, hogy segítsen az ellenőrzésekhez egy módszertani útmutatót kidolgozni. Lehet-e általános vagy épp ágazatspecifikus irányelveket meghatározni a vizsgálódásokhoz?

A tanács feladata elismertetni, megértetni a közvéleménnyel, a munkaügyi ellenőrzések követelményeit, felhívni a figyelmet, ha valahol olyan visszásságot észlel, amely súlyosan sérti a társadalmi érdekeket. Eközben segíti a módszertani útmutatókat kidolgozni az ellenőrzésekhez. Az útmutató abban támogat majd, hogy a munkaadók megértsék, hogyan gondolkodik az ellenőrzéseknél az OMMF. Az ellenőrzésekhez kapcsolódóan nagyobb nyilvánosságot szeretnénk teremteni, sőt valóban együttműködésre törekszünk a munkaadókkal. Nekünk ellenőrzési, nekik működési tapasztalataik vannak, így el tudják mondani, melyek azok a helyzetek, amikor egy-egy vállalkozás ki tudja játszani az ellenőrzést, át tudja verni a felügyelőt. Félreértés ne essék, nem azt várjuk, hogy feljelentsék egymást a cégek - ez egyébként is nagyon ritka -, hanem azt, hogy megismerjük rendszereiket, az ágazati sajátosságokat. Többek között az ÉVOSZ-szal, a Kisosszal is felvettük már a kapcsolatot ennek érdekében. A módszertani útmutató alapvetően a felügyelők munkáját könnyíti majd azzal, hogy egységesen értékeljenek és elemezzenek az ellenőrzéseknél. A szabálytalanságok mellé tételenkénti lebontásban ajánlani fogjuk az anyagi szankció mértékét, leírjuk azt is, hogy az egyes restanciák, jogsértések milyen dokumentumokból állapíthatók meg. A kereskedelemben például az új kollégaként bemutatott munkatárs be nem jelentését bizonyítja, ha egy héttel korábban már aláírta az áruátvevői könyvet? Legyen szó építőipari, mezőgazdasági vagy vendéglátó-ipari vállalkozásról, a munkaügyi felügyelőknek ilyen szinten kell megtanulniuk a specialitásokat. Ha egy vállalkozás feketefoglalkoztató vagy más komoly jogsértést követ el, akkor az a célunk, hogy a munkaügyi felügyelő találja meg erre a bizonyítékot.

Többször komoly munkaadói kritika érte a felügyelők munkáját: csak a nagyokat vagy épp a könynyen átlátható, kisebb vállalkozásokat ellenőrzik, illetve ha egy vállalkozás telephelyén szabálytalanságot találnak, máris górcső alá veszik a másik telephelyet is. Felkészült ezekre a bírálatokra?

Nincs ilyen típusú kiválasztás, a munkaadók reakciója viszont mindig ugyanaz: "Miért pont nálam?" Az bizonyos, hogy kiszámíthatatlanná tesszük az ellenőrzések időpontját, mindent megteszünk, hogy a felügyelő ne legyen kijátszható, sőt az a célunk, hogy az a foglalkoztató, amelyik szabálytalanságot követ el, érezze, le fog bukni, és ha lebukik, akkor nagy árat fizet majd érte. A kritikák kivédésére időről időre összehasonlító adatokat készítünk majd, hány rt.-t, kft.-t, bt.-t ellenőriztünk, majd térségi, szektorális bontásban közreadjuk ezeket az információkat.

Az elmúlt hónapokban elindult egy célvizsgálat, amely kifejezetten a feketefoglalkoztatókat igyekszik lebuktatni. Mekkora sikerrel?

Június elsejétől szeptember 15-ig 3635 cégnél találtunk jogsértést, valamint 13 ezer be nem jelentett munkavállalót. Közöttük 734 engedély nélkül foglalkoztatott külföldi volt. Összesen hétezer dolgozó nem kapta meg az utolsó munkanapján a járandóságát, illetve az igazolásokat, ezen a téren 1100 vállalkozásnak van elmaradása. Ha év elejétől szeptember közepéig nézzük az adatokat, akkor 6300 alkalommal róttunk ki munkaügyi bírságot, méghozzá közel kétmilliárd forint összértékben. Eddig gyakran előfordult, hogy csak megállapítottuk a szankciót, de a behajtásával már kevésbé törődtünk. Mostantól a felügyelők azért is felelősek lesznek, hogy ezek a bírságok befolynak-e, s ha ez megtörténik, akkor lesz csak vége az ellenőrzési folyamatnak.

Jelenleg ötvenezer forint a legkisebb kiszabható bírság, a legmagasabb pedig hatmillió. Ha a törvény a tervek szerint harmincezerre csökkenti a legalacsonyabb tételt, a legnagyobbat viszont húszmillióra emeli, akkor ön szerint mennyivel növekednek éves szinten a kiszabott bírságok?

Legalább megkétszereződik majd ezek összege, ám az első szabálytalanság észlelésekor jóval elnézőbbek lesznek a felügyelők. Most az első jogsértők 35-40 százaléka ússza meg szankció nélkül, jövőre ez az arány 50 százalékra emelkedhet. Bízunk abban, hogy a szabálytalankodók jogkövetővé válnak.

Éves szinten a hazai vállalkozások három százalékát képes ellenőrizni az OMMF. Ha több lesz a munkaügyi felügyelő, ha hatékonyabb lesz a munkaszervezés, ha egységes irányelvek lesznek, akkor ez az arány változik-e?

Jó lenne, ha legalább négy százalékra emelkedne az ellenőrzött vállalkozások aránya, de eredményességünk mércéje nem ez a mutató lesz, hanem az, hogy a szabálytalankodó, tisztességtelen vállalkozások veszélyeztetve érzik-e magukat. Laza vizsgálódással nem lehet jogkövetésre ösztönözni, ezért súlya lesz az ellenőrzéseknek, amelyek alaposak és mélyrehatók lesznek.

Koczó Ildikó-->