Reform a szolgáltatók bevonásával

Mennyire reális elképzelés az, hogy Magyarország regionális szolgáltató központtá váljon? Adottak ehhez a feltételek?

Magyarország relatív versenyképessége a régión belül romlott az utóbbi években az üzleti szolgáltatói szegmensben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy többé nem szerepel lehetséges célországként a régióban szolgáltató központot kialakító cégek listáján, de a szomszédos államok érezhetően vonzóbbak a külföldi befektetőknek. A versenyképesség romlásának egyik fő oka, hogy a 3-5 évvel ezelőtti helyzethez képest a hazai munkaerőpiacban lévő potenciál - mennyiségét és minőségét tekintve egyaránt - kezd beszűkülni. Vannak ugyanakkor kedvező jelek is: a 2-3 évvel ezelőtti helyzethez képest javultak a kormányzati törekvések a befektetések ösztönzésére. Közelebb kerültünk az egyablakos rendszerhez, amely révén a befektetők egy csatornán keresztül, lényegesen egyszerűbben intézhetnék a magyarországi beruházással kapcsolatos ügyeiket.

A kormány által az elmúlt időszakban hozott intézkedések megállíthatják az ország versenyképességének romlását?

Versenyképes közigazgatás és állam nélkül nincs versenyképes gazdaság, tehát komoly gátló tényező lehet, ha nem történik meg a közigazgatás működésének átalakítása. Az elmúlt tíz évben azonban reform címén csak az elmaradt infrastruktúra-fejlesztések pótlása történt meg, maga a működés nem alakult át. Korszerű eszközökkel ugyan, de ugyanolyan szervezetben, gyakorlattal és alacsony hatékonysággal működött a közigazgatás. A kormány által meghirdetett száz lépés program elmozdulást ígér, ehhez azonban elkerülhetetlen a nagy elosztó szervezetek átalakítása.

A konkrét intézkedések közül melyeket tartja a legsürgetőbbeknek?

Az infrastruktúra-fejlesztés - például autópálya-építés, távközlési hálózat fejlesztése - révén közvetlenül elérhetővé válnának új munkaerőpiacok. Ráadásul ezek olyan projektek, amelyeknél nagyon jól ki lehetne használni a köz- és a privátszféra együttműködésében rejlő lehetőségeket. Jó példa lehet a PPP konstrukció hazai alkalmazására a Budapesti Közlekedési Részvénytársaságnál a város közlekedését a jövőben meghatározó elektronikus jegy- és bérletkezelő rendszer létrehozása. Ráadásul egy ilyen sikeres projekt arra is remek példa lehetne, hogyan vehetjük át a máshol már bevált módszereket, hiszen ilyenek a világ számos városában léteznek. További előnye, hogy alacsony kockázattal jár, mivel csak a példát kell lemásolni, ugyanakkor a szolgáltatási színvonal komoly javulását eredményezi. Az egyik legfontosabb feladat a munkaerőpiac és a gazdasági szektor közötti gyors visszacsatolás lehetőségének megteremtése, ehhez azonban a munkaügyi ellátórendszer gyökeres átalakítására lenne szükség.

Mit ért ez alatt?

Az elosztó jellegű állam helyébe az állampolgárok felelősségérzetére támaszkodó, ugyanakkor lehetőségeket nyújtó államnak kell lépnie. Erre a váltásra van már európai példa, néhány éve ugyanez a folyamat ment végbe Nagy-Britanniában. Rendkívül fontos lenne, hogy a munkaerőpiacon jelentkező igényekre gyorsan reagáljon az oktatási rendszer. Ma már nagy gondot jelent a szakmunkásképzés hiánya, a gyártással foglalkozó cégeknél érezhetően jelentkeznek a munkaerőgondok. Közép-hosszú távon ez a sors vár az ügyfélszolgálati cégekre is. Azért rendkívül veszélyes ez a folyamat, mert ha elterjed a szakképzett munkaerő hiányának híre, többé nem jönnek ide a külföldi befektetők. Ezért olyan hatékony, állampolgár-központú folyamatok kialakítására van szükség, amelyek célja, hogy a munkanélkülieket minél gyorsabban visszairányítsák a munkaerőpiacra. A fő hangsúlyt nem a segélyelosztásra és a társadalombiztosítási járulék beszedéséhez szükséges adatok kezelésére kellene helyezni, hanem a munkaerő-piaci változások követésére. Az EDS Angliában közreműködött egy ilyenben, és véleményem szerint ezeket a tapasztalatokat és folyamatokat Magyarországra is adaptálni lehetne. Olyan jelzések is eljutottak hozzánk, hogy a brit kormány szívesen közreműködne a magyarországi munkaügyi ellátórendszer átszervezésében a tapasztalatok átadásával.

Milyen további változásokat tart szükségesnek a külföldi befektetők megnyeréséhez?

Fontos lenne a jogbiztonság, a jogesemények követhetőségének megteremtése, amelyet a rendfenntartás, az igazságügy és a büntetés-végrehajtás összehangolt, együttes működésével lehetne növelni. Bár nem tartozik szorosan a versenyképesség-növeléshez, elkerülhetetlen lépés az egészségügy reformja, ez azonban több kormányzati cikluson átívelő feladat, amelyben a szolgáltató cégek is közreműködhetnek. Tarthatatlan állapot, hogy megkezdését politikai okok miatt odázzák el. Magyarország méretei nem indokolnak olyan megoldást, amely több tucat egészségügyi ellátóinformatikai rendszer kiépítését igazolná. Egy-két központ képes lenne az új, strukturált feldolgozási igényt ellátni. Ez ugyan komoly beruházást igényel, de az európai uniós strukturális alapokból több száz millió euró hívható le ilyen célokra.

Az ön által említett reformokban, változtatásokban hogyan tudnak közreműködni az EDS és a hasonló szolgáltató cégek?

Olyan rendszerek és folyamatok kialakításával, amelyek a jelenleginél hatékonyabban kapcsolják össze a munkaerőpiacot, az államigazgatást és a munkaadói oldalt. De ilyen terület lehet a haderőreform is, a sorkatonai rendszerről a hivatásos hadseregre való átállás meggyorsítása. Erre vonatkozóan az EDS-nek konkrét tapasztalatai vannak a brit haderőreform kapcsán. A változások felgyorsítása mellett a szolgáltató cégek bevonása akár 15-30 százalékos költségcsökkentést is jelenthetne bizonyos államigazgatási területeken.

A közelmúltban komoly átalakítási program indult el az EDS-nél. Jelenleg hol tart ez a folyamat?

A következő 4-5 évre vonatkozóan lényeges változásokról döntött a cégvezetés az ezredforduló táján képviselt állásponthoz képest. Akkor az volt az elképzelés, hogy bármely összetett informatikai vagy üzleti folyamati rendszert képesek vagyunk átvenni és a korábbinál hatékonyabban üzemeltetni. A jelenlegi megközelítés az, hogy szabványosítsuk a szolgáltatás folyamatait, megoldásait, s erre ebben az évben egymilliárd dollárt költ a cég. Bizonyos kiválasztott technológiákat, rendszereket használunk mindenhol, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy néhány kiemelt partnerre alapozva jóval hatékonyabb szolgáltatást tudunk kínálni, mint ha a megbízó által használt rendszereket üzemeltetnénk tovább.

Másfél éve, 8,5 millió dolláros fejlesztés keretében új regionális pénzügyi és számviteli szolgáltató központot hoztak létre Budapesten. Hogyan illeszkedik a magyar leányvállalat fejlesztése a társaság globális átalakulásába?

A szabványosítási folyamaton belül kiemelt szerepet játszanak a regionális szolgáltató központok, amelyekből már Magyarországon is van három - ügyfélszolgálati, adatfeldolgozó, pénzügyi-számviteli -, és most tart a negyedik, informatikai adatközpont-üzemeltető részleg kialakítása. Ezeknek köszönhetően mind az informatikai feladatok kihelyezésénél (informatikai outsourcing), mind az üzleti folyamatok kiszervezésénél várható, hogy az EDS új európai megbízásaiban komoly szerepet kapnak a magyarországi központok, amelyek kapacitásának növelése összhangban van a cég új stratégiájával. Komoly lehetőségeket látunk a pénzügyi adatfeldolgozás, tranzakciók területén, hiszen számos olyan nagy emberi erőforrás igényű folyamat van, amelyben az EDS növelni tudja a hatékonyságát. Ehhez már szert tettünk helyi tapasztalatra is, hiszen egy-két hazai banknak nyújtunk ilyen szolgáltatást. Az igazi áttörést ezen a területen egy nemzetközi bankcsoporttal kötött megállapodás jelentené. A hazai áfaszabályozás módosítása sokat segíthetne a helyzeten. A jelenlegi 25 százalékos áfa a külső szolgáltatás igénybevételére ellehetetleníti ezt a megoldást. A csökkentéssel az állam sem járna feltétlenül rosszul, mert a megbízások számának növekedésével nőne az adóbevétel.

Mennyire általános ma Magyarországon a különböző üzleti folyamatok vállalaton kívülre helyezése?

Nagyon lassú a hazai piac elmozdulása az outsourcing felé. Ez nagyrészt a vegyes tapasztalatokra vezethető vissza, amelyeket a korábbi üzletek során szereztek a piaci szereplők. Az EDS-t szerencsére ez nem érinti, hiszen a tavaly lejáró szerződéseink közül valamennyit sikerült meghosszabbítani, illetve a meglévők egy részét kibővítettük. A magyar outsourcingpiaci viszonyokra jellemző ugyanakkor, hogy új nagy szerződés tavaly nem jött létre. A hazai cégek főleg az informatikai tevékenységek kiszervezésén gondolkoznak, az üzleti folyamatok kihelyezése még kevésbé terjed.

Hogyan alakult az elmúlt évük, milyen terveik vannak?

Az EDS Magyarország Kft. tavaly 40 millió eurós bevételt ért el, az idén pedig várhatóan 44 millió euró körül alakul a cég forgalma, alkalmazottaink száma meghaladja az 1200-at. Jelenleg a cég magyarországi tevékenysége Budapesten és Vasváron összpontosul, de a következő 2-3 évben további vidéki telephelyeket hozunk létre, ez több száz új munkahelyet jelenthet. A vidéki bővítést indokolja az is, hogy bizonyos régiókban könnyebben hozzáférhető a munkaerő. A fejlesztéskor főként egyetemi városok jöhetnek szóba a magasan képzett munkaerő igénye miatt.