Hogyan érinti gazdálkodását a földgáz árának emelése?
Ilonka Boldizsár - A Magyar Pékszövetség elnöke
A túlélés a tét
"Rettenetesen nehéz helyzetbe kerülnek azok a pékségek, amelyek a novemberi gázáremelés többletköltségeit nem tudják továbbhárítani. A közepes méretű sütőipari üzemek havi gázszámlája eddig kétmillió forintra rúgott, és ez mostantól csaknem 400 ezer forinttal nő. Egyes vállalkozásoknak már sikerült 8-10 százalékkal emelni átadási áraikat, de az országos drágulás késik. Számításaink szerint a fogyasztói árak akkor igazodnának a jelenlegi termelési költségekhez, ha egy kiló fehér kenyér 200-220 forintba kerülne a boltban. Ma azonban csak 130-150 forintos kiskereskedelmi kenyérárakról beszélhetünk. A drágítást leginkább az akadályozza, hogy a többnyire saját sütőipari üzemet is működtető nagy élelmiszer-hálózatok egyelőre ellenállnak. A velük folytatott tárgyalásokon várhatóan november második felében születik eredmény."
Briglovics Gábor - Az ATEL csepeli vállalatcsoport kereskedelmi igazgatója
Romló versenyhelyzet
"Az ATEL Csepel II. kombinált ciklusú gázturbinás erőmű, amely a hazai villamosenergia-termelés mintegy öt százalékát adja. Az idei esztendőt január elején még 1005 forint/gigajoule-os gázárral kezdtük, s december végén 1550 forint/gigajoule-os gázárral fejezzük be. Az elmúlt tíz hónap során elszenvedett három, összességében 55 százalékos földgázáremelés a magyarországi erőművi kapacitások többségében jelentősen csökkentette a villamosenergia-termelés versenyképességét. Nem is csoda, hiszen Magyarországon a beépített áramtermelő kapacitások 57 százaléka földgáztüzelésű. A tüzelőanyag pedig a villamosenergia-termelés legfőbb kiadási tétele, hiszen aránya az összköltségen belül több mint 60 százalék. A versenyképesség romlása még az olyan magas hatásfokú, környezetbarát és tiszta technológiát működtető egységre is igaz, mint amilyen a miénk."
Bodnár György - A Wienerberger Rt. kereskedelmi igazgatója
Árkorrekció decembertől
"A téglagyártás az energiaigényes iparágak közé tartozik, ezért nálunk minden egyes áremelés komoly költségnövelő tényezőt jelent. A novemberi nagyfogyasztói áremeléssel már ott tartunk, hogy 40-50 százalékkal fizetünk többet a földgázért, mint egy évvel ezelőtt, miközben a villamos energia is 10 százalék feletti mértékben drágult. Csak a mostani áremelés éves szinten közel 500 millió forintos pluszkiadást jelent számunkra. Vállalatunk a gázt hatósági áron vásárolja, a versenypiacra még nem lépett ki, mert a szabad kapacitások szűkössége miatt ott nem tudna az igényének megfelelő mennyiségű földgázt beszerezni. A téglánál csak az energiaköltségek emelkedése 15-20 százalékos áremelést indokolna, ám ezt nem tudjuk teljes mértékben érvényesíteni, mert a piac nem bírná el. Marad egy 9 százalékos árkorrekció, amelyet december elsejétől hajtunk végre."
Tolnay Lajos - A Magyar Alumínium Rt. elnöke
Váltás a beszerzésben
"Nincs túl nagy mozgásterünk az energiatakarékosság terén, hiszen az alumíniumgyártás nagyon költségigényes. Társaságunk éppen a magas áramköltségek miatt döntött úgy, hogy 2006-tól technológiát vált. Szakít a nagy áramigényű, elektrolízises alumíniumgyártással, helyette a hulladékátolvasztásos eljárásra áll át, amelyhez tiszta alumíniumtömböt is felhasznál. Az átolvasztás két gáztüzelésű nagyolvasztóban történik, építésükre 1,2 milliárd forintot költöttünk. A novemberi áremelés meglepett minket, hiszen az idén kétszer is drágult a hazai gáz. A Mal Rt. ezért 2006-tól a szabadpiacon, az EMFESZ Rt.-től vásárolja majd a földgázt. Idei gázszámlánk 2,1 milliárd forint lesz, a jövő évi 2,5 milliárd. Utóbbi nemcsak a magasabb tarifa miatt nagyobb az ideinél, hanem azért is, mert 20 ezer tonnával növeljük jövőre a timföldgyártást."
Szikla Zoltán - A Dunapack Rt. vezérigazgatóhelyettese
Tökéletlen a gázpiac is
"Nem tudjuk a termékeinkben érvényesíteni a magasabb gázárakat, azok cégünk eredményét rontják majd. A papírpiac nemzetközi, így nem lehet ráterhelni a hazai események hatását. Társaságunk a szabadpiacon vásárol földgázt, amelyért (és a gáz alapú erőműben előállított hőért együtt) az idén mintegy hárommilliárd forintot fizet. A szabadpiaci beszerzés azonban nem jelenti, hogy számottevően jobb lenne az alkupozíciónk, mint ha közüzemben lennénk. A szabadpiacon vásárlók mozgásterét behatárolja, hogy milyen szerződéseket kötöttek, de nincs is Magyarországon igazi kínálati piac. Az államnak kellene gondoskodnia arról, hogy a gázszállítók versenyezzenek a nagyfogyasztókért. Ehelyett továbbra is olyan gázárképzés van, amely keresztfinanszírozást takar. A Duna-pack már nem kíván visszatérni a közüzembe, de nem is igen tehetné."
