BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Európai szerepben a Philips hazai cégei

Újabb zöldmezős beruházást nem terveznek, de a Magyarországon már kiépült LCD-tévé-gyártás megháromszorozását ígéri 2006-ra Gosztonyi Gábor. Az itthon az egyik legnagyobb külföldi befektetőnek és foglalkoztatónak számító Philips ügyvezető igazgatója szerint a bérgyártásban is nyílnak még lehetőségek a hazai vállalkozások előtt.
2006.03.08., szerda 00:00

Megfordulni látszik az a magyar gazdaság számára hosszú ideig kedvező tendencia, amely a kilencvenes években jellemezte a holland Philips magyarországi tevékenységét. Az utóbbi években ugyanis már többet lehetett hallani a legnagyobb európai elektronikai gyártó itteni üzemeit érintő bezárásról, áttelepítésről, mint újabb befektetésről. Mennyire veszítettek súlyukból a hazai üzemek, és hosszabb távon milyen szerepet játszhatnak a holland anyacég életében?

A Philips magyarországi jelenléte az utóbbi években anyavállalati szinten eldöntött és végrehajtott kiszervezések, profileladások után is jelentős maradt. Két jelenlegi termelőüzeme, a szórakoztatóelektronikai profilú székesfehérvári és az autóelektronikai és a szórakoztatóelektronikai piacra egyaránt termelő győri gyár a jövőben is az anyavállalat stratégiai fontosságú bázisa marad. Kedvező jelzésként lehet értékelni azt is, hogy mindkét itteni termelőbázison egyre inkább a technológiailag korszerűbb termékek szerelése kerül előtérbe.

Ez kedvező jelzés általában a gazdaságnak, de „nemszeretem üzenet” a helyi közösségeknek, mert egyben az is jelenti, hogy fokozatosan csökken az ott foglalkoztatottak száma.

Az alkalmazotti létszám a mindenkori piaci igények függvénye. Legutóbb Győrben csökkent néhány száz fővel a létszám. A kiszámíthatóságot segíti viszont, hogy a szezonális ingadozásokat határozott időre szóló vagy bérelt munkaerővel oldjuk meg. Egyébként vitatnám azt az előző kérdésben megfogalmazott állítást, hogy a Philips leállt volna a magyarországi beruházásokkal. A székesfehérvári üzemben, amely a holland anyacég egyik legfontosabb európai termelőbázisa, az idén megháromszorozzuk a legfejlettebb technológiát képviselő LCD-televíziók gyártását. Ezekből a készülékekből tavaly 700 ezret szereltünk össze. Emellett tovább folyik a házimozi-berendezések és a DVD-készülékek gyártása is.

Eközben eltűnnek a székesfehérvári gyártási profilból az LCD-monitorok…

A PC-monitorok gyártását, mint már korábban bejelentettük, az anyacég a közelmúltban eladta a tajvani TPV-nek. A távol-keleti társaság pedig úgy döntött, hogy az összeszerelés más üzemekbe kerül át.

Vannak-e további magyarországi átszervezésre, újabb gyártóprofilra vonatkozó konkrét tervek a Philipsnél?

Pillanatnyilag újabb elképzelésekről nem tudok beszámolni.

Ha már a televízióknál, monitoroknál tartunk, a digitális technológiák lassan teljesen kiszorítják a piacról a hagyományos szórakoztatóelektronikai eszközöket. Ma már Európában is sokkal kelendőbbek az LCD- és a plazmatévék. Utóbbi kettő egymással is versenyez; a Philips melyikre voksol hosszabb távon?

Valóban, a szórakoztatóelektronikai piacon mind Nyugat-Európában, de már egyre inkább itthon is egyértelműen megfigyelhető a plazma- és az LCD-berendezések előretörése. Ezen készülékek árszintje is jelentősen csökkent, ma például egy 82 centiméteres képátmérőjű LCD-alapmodell ára közel megegyezik egy azonos méretű katódsugárcsöves televízió két évvel ezelőtti árával. Magyarországon főleg a múlt év második felében tapasztalhattunk jelentős keresletnövekedést a lapos készülékek iránt. A Philips szerint mindkét technológiának létjogosultsága van, ezért mindkettőt gyártja, de Magyarországon csak az LCD-t. Jelentős átrendeződés figyelhető meg a szórakoztatóelektronika egyéb területein is; az már szinte múlt idő, hogy a videomagnók szerepét a DVD-írók veszik át, a zenelejátszók piacán pedig tarolnak a merevlemezes MP3-készülékek, átvéve a fő szerepet a hordozható CD-lejátszóktól.

Visszatérve az itteni üzemekre, manapság a Philips magyarországi munkaadóként nem a legjobb színben tűnik fel. A szakszervezetek feketelistáján előkelő helyen szerepel, annak ellenére, hogy a gyárakban – ellentétben jó néhány másik multival – itt kezdettől működnek munkavállalói érdekképviseletek. Mit tesz a cég a konfliktus feloldásáért?

A magyarországi működésünk több mint másfél évtizedes időtartama alatt – leszámítva a jelenlegi problémát – sem győri, sem a korábban bezárt szombathelyi üzemünkben nem volt komolyabb vitánk a helyi szakszervezeti képviselőkkel. Arra a bizonyos feketelistára a fehérvári üzem egyik alkalmazottjával hosszú éve folyó peres eljárás okán kerültünk. Az ügy végleges rendezéséig azonban csak annyit tudok a témáról mondani, hogy mint a per eddigi folyamatában is történt, tartani fogjuk magunkat a bírósági döntésekhez.

Ön olyan területről jött, nevezetesen a kis háztartási készülékek

piacáról, amely ma még szerepet játszik a Philips profiljában is, de mennyire számít stratégiainak ez a szegmens?Az ázsiai cégek főként ezeken a területeken indítottak támadást az európai termékek kiszorítására.

A Philips ezen üzletága több évre viszszamenőleg piacvezető Európában és Magyarországon is. Ez nagyon gyorsan változó piac. Tavaly a cég a termékpalettájának közel a felét megújította. Az üzletág egyik alappillére a Philips által meghirdetett hármas stratégiának, amelyet magyar nyelvre leginkább úgy fordíthatunk, hogy „egészségvédelem, életstílus és technológia”. Ami az olcsóbb gyártók kiszorító taktikáját illeti, valóban igaz, hogy a magyar piacon a vevők nagyon árérzékenyek, de azt gondolom, hogy az erős márkát felvonultató cégek szerepe az innovatív termékek gyártásában még hosszú távon kulcsfontosságú marad.

Bérgyártási formában a háztartási eszközök előállításában is szerepet játszik Magyarország. Ezek a cégek meddig építhetnek erre a kapcsolatra?

Az itteni beszállítók változatlanul fontosak a számunkra, sőt várhatóan további lehetőségek is nyílnak a magyarországi beszállítások előtt.

A Philips hármas pillérének másik fontos eleme az orvosiműszer-technika. Ezen a piacon is tovább szőhetjük a hazai gyártással összefüggő szálakat. Úgy tudom, néhány éve is megjelent a magyar beszállítói kapcsolat…

A kapcsolat ma is fennáll, a magyarországi cég a Mediagnost Kft., amely a röntgenberendezések mechanikai elemeit készíti, és jelenleg is fontos gyártó és fejlesztő partnere a Philipsnek.

Ellentmondásos jelenség figyelhető meg ugyanakkor ezen a piacon. Miközben egyre-másra jelennek meg a legújabb orvosi elektronikai eszközeikkel a nemzetközi cégek, folyton arról hallani, hogy a hazai egészségügyi intézményeknek alapvető dolgokra sincs pénzük. Mi generálja akkor a keresletet? A ma még kisszámú magánintézmény, vagy sikerült költségkímélőbb megoldásokat találni az állami egészségügy korszerűsítésére is?

Van előrelépés a jelenlegi helyzetben is. A közelmúltban a Semmelweis Egyetemen helyeztük üzembe a legkorszerűbb CT-berendezéseket, miután elnyertük az egyetem által két berendezés beszerzésére kiírt tendert. Az eszközöket költségkímélőbb módon, hét évre szóló bérleti szerződéssel adtuk át az intézménynek.

Az elmúlt hetekben ismét kiéleződött olajválság kapcsán egy külföldi energiaipari szakértő nem kevesebbet követelt, mint hogy a világ kormányai egyenesen tiltsák meg a hagyományos fényforrások használatát. Szerinte 40-50 százalékkal csökkenthető lenne az energiafogyasztás, ha mindenki áttérne az energiatakarékos izzókra. Ma már hallani a még kevesebbet fogyasztó műanyag izzóról is. Ezek mikor jelennek meg a piacon?

A Philips fényforrásrészlegének legfontosabb fejlesztései az elmúlt években a fényt kibocsátó diódákra (light emitting diode – LED) irányultak. A technológia nem új, körülbelül harminc éve ismert, s napjainkban már olyan fényerejű változatok is készülnek, amelyek lakás- és közvilágításra, járművek helyzetjelzőjeként, sőt akár reflektorként is használhatók. A LED a hagyományos volfrámizzónál akár százszor hosszabb, vagyis 50–100 ezer óra élettartamot garantál, ráadásul az egyik leggazdaságosabb fényforrás, karbantartást nem igényel, és a felvett energia 90 százalékát képes fénnyé alakítani. A technológiának van már magyarországi projektje is, ilyen LED-világítást helyeztünk el a Magyar Villamos Művek Rt. székházában, és bizonyos típusok már kaphatók is a kiskereskedelemben.

Gosztonyi Gábor 50 éves. Szeptember elsejétől tölti be a Philips Magyarország ügyvezető igazgatói posztját, egyúttal irányítja a vállalat szórakoztatóelektronikai részlegét. A közgazdász végzettségű szakember karrierjét külkereskedőként kezdte. Ilyen feladatot a Mafilmnél és a Budaflaxnál látott el. Pályáját később a Buszesznél folytatta, ahol marketing- és értékesítési igazgató volt. Később több évet dolgozott az Unilevernél. Mostani váltását megelőzően az egyebek mellett a Tefal és Moulinex kis háztartási eszközöket forgalmazó Groupe SEB Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója volt.






5 éve űzi. A zenei műfajok közül a dzsesszt kedveli. Philips Magyarország Kft. A Philips Magyarország Kft. és a Philips Kft. a holland Royal Philips Electronics leányvállalata. A magyar üzemekben (Székesfehérvár, Győr) szórakoztatóelektronikai termékek és elektronikai komponensek készülnek. A foglalkoztatottak száma 2004-ben 4350 fő volt. A Philips az egyik legnagyobb magyarországi exportőr, 2005-ben az itteni üzemekből 1,6 milliárd euró értékben szállítottak az anyacég egyéb piacaira. A holland konszern befektetései 1989-es magyarországi újraindulása óta a múlt év végére elérték a 319 millió eurót.-->

A szerző további cikkei

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.