El nem nyert hitelesség
Az igazi magyarázatot az szolgáltatja, hogy a kormányzat mindent alulmúló kommunikációs tevékenység keretében tálalta a terveit, és azóta is szinte kizárólag olyan nyilatkozatokat tesz, amelyek elbizonytalanító hatásúak a piacokon. A múlt héten az okozta az újabb megütközést, hogy Gyurcsány Ferenc tartósan magas szinten maradó inflációról vizionált. Bár a miniszterelnök másnap meghúzta a kötelezőt, és félreértésről beszélt az eset kapcsán, a befektetők sokallják már azokat a nyilatkozatokat, amelyek a szigorú költségvetési politikával inkonzisztens irányba mutatnak.
A hitelességet nem segíti a gyenge transzparencia sem. A nagy költségvetési színvallás ellenére a havi tájékoztatók továbbra is elkeserítő színvonalúak, az meg egyenesen tragikomikus, amikor Veres János pénzügyminiszter a monetáris tanácsülésen eddig még be nem jelentett, „titkos” megszorító intézkedések hírével kampányol. (Hivatalos bejelentés azóta sem történt.) Így elveszni látszik az a kitűnő esély, hogy a kiigazítás iránti elkötelezettséget hitelességnövelésre fordítsa a kormányzat.
Ennek megfelelően nem is volt meglepetés, hogy hétfőn a monetáris tanács – két és fél év után először – a kamatemelés eszközéhez nyúlt. A piac még kevesellte is a 25 bázispontot, bár meglátásunk szerint itt is sokat lehetett volna segíteni egy jobb kommunikációval: az indoklásban erőteljesebben hangsúlyozni kellett volna az infláció mint egyetlen szempont alkalmazását. MI







