Az igazi magyarázatot az szolgáltatja, hogy a kormányzat mindent alulmúló kommunikációs tevékenység keretében tálalta a terveit, és azóta is szinte kizárólag olyan nyilatkozatokat tesz, amelyek elbizonytalanító hatásúak a piacokon. A múlt héten az okozta az újabb megütközést, hogy Gyurcsány Ferenc tartósan magas szinten maradó inflációról vizionált. Bár a miniszterelnök másnap meghúzta a kötelezőt, és félreértésről beszélt az eset kapcsán, a befektetők sokallják már azokat a nyilatkozatokat, amelyek a szigorú költségvetési politikával inkonzisztens irányba mutatnak.
A hitelességet nem segíti a gyenge transzparencia sem. A nagy költségvetési színvallás ellenére a havi tájékoztatók továbbra is elkeserítő színvonalúak, az meg egyenesen tragikomikus, amikor Veres János pénzügyminiszter a monetáris tanácsülésen eddig még be nem jelentett, „titkos” megszorító intézkedések hírével kampányol. (Hivatalos bejelentés azóta sem történt.) Így elveszni látszik az a kitűnő esély, hogy a kiigazítás iránti elkötelezettséget hitelességnövelésre fordítsa a kormányzat.
Ennek megfelelően nem is volt meglepetés, hogy hétfőn a monetáris tanács – két és fél év után először – a kamatemelés eszközéhez nyúlt. A piac még kevesellte is a 25 bázispontot, bár meglátásunk szerint itt is sokat lehetett volna segíteni egy jobb kommunikációval: az indoklásban erőteljesebben hangsúlyozni kellett volna az infláció mint egyetlen szempont alkalmazását. MI
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.