Hazánk számít a világban

Történelmi és nemzetközi kitekintésű beszédet sejtetett a nemzetközi sajtó és egyes amerikai források, ám George W. Bush amerikai elnök tegnapi budapesti látogatásának záróeseményeként a Citadellán elmondott beszédében ismert elemek köszöntek vissza. A középpontban ugyanis a demokrácia eszméje állt, s az, hogy azért áldozatot kell hozni. Bush párhuzamot vont 1956 és a jelenlegi iraki helyzet között, s ebben az összefüggésben is hangoztatta, hogy Magyarország példát mutatott a világnak. Először 1956-ban, majd 1989-ben, amikor az első „kommunista európai országként” kivívta magának a demokráciát. Ám tisztában kell lenni azzal – kapcsolódott aktuálkérdésekhez –, hogy továbbra is nehéz döntések kellenek a sikerek eléréséhez. (Korábban egyébként Gyurcsány Ferenc kormányfő sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Bush támogatásáról biztosította az elhatározott reformokat.)

Az amerikai elnök szólt arról is, hogy az 1956 után Amerikába vándoroltak hozzájárultak az Egyesült Államok fejlődéséhez, s bocsánatkérésnek is beillően azt is mondta, hogy az akkori példából okulva az USA ma már kiáll azok mellett, akik szabadságot követelnek maguknak. Magyarország számít a világban és a világnak – szögezte le Bush. Mindezt szó szerint a világ közvéleménye előtt, a beszédet ugyanis élőben közvetítette a többi között a CNN és a BBC.

Nem ejtett szót az amerikai elnök beszédében a magyar tárgyaló felei által felvetett kérdésről, arról, hogy Magyarország nehezményezi: polgárai továbbra is vízummal utazhatnak csak az USA-ba. Ennek könnyítését mind a két vendéglátója, Sólyom László köztársasági elnök és Gyurcsány Ferenc kormányfő felvetette. Bush erre megértően reagált, de maga is megértést kért, s azt közölte: a megoldáshoz vezető úton tiszteletben kell tartani az amerikai törvényi előírásokat. A tárgyalásokon elsősorban nemzetközi ügyek kerültek terítékre, ezen belül is Irak és Afganisztán. Amerikai részről méltatták a magyar szerepvállalást a két ország konszolidációjában. Gyurcsány egyébként tájékoztatóján arról is beszélt: folynak az előkészületei annak, hogy magyarok is bekapcsolódhassanak az afganisztáni regionális újjáépítő programba.

Az amerikai elnök találkozott Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével és a parlamenti pártok vezetőivel, s megkoszorúzta a Kossuth téri 1956-os emlékművet. A látogatás kézzelfogható eredménye, hogy hamarosan visszakerül magyar tulajdonba a budai várban lévő „Táncsics börtöne” – ezt a II. világháború után jóvátételként kellett átadni az Egyesült Államoknak. NVZs