A tőke a pokolba megy?

Első tétel. A Morgan Stanley pénzügyi szolgáltató világcég rengeteg helyszín megvizsgálása után úgy döntött: Magyarországra hozza regionális szolgáltató központját. „Cégünk erőteljesen hisz Magyarországban, hosszú távú stratégiai partnerének tekinti” – válaszolta Jonathan Chenevix-Trench, a Morgan Stanley International elnöke arra a kérdésünkre, miként lehetséges, hogy miközben a hitelminősítők, elemzők, nagy presztízsű orgánumok a magyar gazdaság borús kilátásairól, válságáról írnak, addig a működőtőke-befektetők sorra teszik le voksukat Magyarország mellett.

Második tétel. A BMI Business Monitor International D-ről D mínuszra rontotta le Magyarország hosszú lejáratú devizaadósságának besorolását. „Magyarország az októberi helyhatósági választásokig nem lép a súlyos költségvetési hiány csökkentése és a szükséges reformok bevezetése érdekében, s ezért nem várható semmilyen jelentős költségvetési változás az idei év vége, a jövő év eleje előtt” – áll a közleményben.

Harmadik tétel. A Financial Times tegnapi számában ostorozta a magyar kormányt. Az indok: az adóemelések révén szembemegy a régiós adócsökkentési terhekkel, s kockáztatja, hogy a befektetők elkerülik az országot.

Negyedik tétel. A Financial Times ugyanezen cikkében az üzleti körök derűlátóak. Az indok: a magyarországi befektetéseik hosszú távú kilátásai nem változtak, a hosszú távú befektetéseknél nem az adókulcsok mértéke a döntő.

Most akkor csődben van a gazdaság (copyright: Fidesz), vagy éppen dübörög (copyright: Kóka János)? Az igazságot leginkább úgy találhatjuk meg, ha belátjuk: más a logikája annak, aki az íróasztal mellett elemez, s más annak, aki a reálszférában tevékenykedik – mások a szempontok, az elvárások, más számít eredménynek. Mert az ugye azért nem lehet, hogy a tőke jól érzi magát a pokolban? (Copyright: Euro, cseh gazdasági hetilap, amely szerint a pokolba vezető út Budapesten át vezet.)