Gyógyszeripari ösztönzés

Az orvosok vényírási szokásait, valamint a gyógyszergyártók ösztönző gyakorlatait különböző hatóságok vizsgálhatják abból a szempontból, hogy azok megfelelnek-e az irányadó jogi és etikai normáknak. A gyógyszergyártóknak érdemes házon belül is átvilágítani a meglévő gyakorlatot, amelynek során ki kell térni a gyógyszergyártókra irányadó gyógyszer-reklámozási, gyógyszerpromóciós és marketingstratégiákra, továbbá az adományozási gyakorlatra. Ha ezt elmulasztjuk, megteheti helyettünk a következő szervek valamelyike: a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, az Országos Gyógyszerészeti Intézet, a Magyosz, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete kommunikációs etikai bizottsága, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (vagy orvosi oldalról az Állami Népegészségügyi Szolgálat és a Magyar Orvosi Kamara).

Megvizsgálható, hogy az orvosoknak, gyógyszerészeknek adott ajándék, ösztönzés, a cégek által támogatott rendezvények, az üzleti vendéglátás összhangban van-e a Gyógyszer-kommunikációs etikai kódex előírásaival, valamint az ezeket értelmező 2005-ös és 2006-os kommunikációs etikai bizottsági állásfoglalásokkal.

Kapcsolódik-e a szakma gyakorlásához, a betegek ellátásához az ajándékozási gyakorlat? Nyújt-e a cég személyes vagy reprezentáció céljául szolgáló ajándékot? Vannak-e a támogatott rendezvényeken szórakozási célból szervezett (borkóstoló, sportrendezvények stb.) események? Betartja-e a cég az adományok átadására vonatkozó formai szabályokat (az adományok elosztását és nagyságrendjét szabályozó belső döntési mechanizmusokat; az adományok átvételére való jogosultságot; továbbá az adományokról készített belső adatbázisok adatvédelmi megfelelőségét)? Adományozható-e például a jogszabályi és etikai keretek között egészségügyi intézmények részére számítástechnikai eszköz vagy bútor, illetve fizethető-e, s ha igen, milyen keretek között az orvosok konferencián való részvétele?

Megvizsgálható, hogy a beavatkozással nem járó vizsgálatokkal kapcsolatos adatgyűjtési gyakorlat összhangban áll-e a hatályos adatvédelmi szabályozással vagy a Magyar Orvosi Kamara etikai kódexének orvosi titoktartásra vonatkozó rendelkezéseivel. Ellenőrizhető továbbá az is, hogy a gyógyszercég nevében és képviseletében aláírt szerződések megfelelnek-e a képviseleti jogra, cégjegyzésre és a meghatalmazások formai kritériumaira előírt követelményeknek. A vény nélkül kapható gyógyszerek vagy gyógyhatású készítmények reklámjai, a tervezett marketing- és promóciós stratégiák abból a szempontból vizsgálhatók, hogy azok megfelelnek-e a reklámjogi szabályoknak és a GVH, az Országos Gyógyszerészeti Intézet, esetlegesen a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség egyedi határozatokban foglalt döntéseinek, illetve felmerülhet-e megtévesztő, összehasonlító jellegük.

A helyes marketing- és reklámozási gyakorlattal elkerülhetők az etikai eljárások, a hatóságok által kirótt igen magas bírságok, a büntetések nyilvánosságra hozatalával a cégek hírnevének okozott károk vagy hátrányos hatósági megkülönböztetések, extrém esetben a gyógyszerek támogatásból való kizárása. A helyes gyakorlat kialakításához elengedhetetlen az adott gyógyszercég jelenlegi gyakorlatának felülvizsgálata, a hiányosságok feltárása, valamint a jogszabályi és etikai rendelkezések betartásához szükséges további iránymutatás.

A szerző ügyvéd a Réti, Antall és Madl Ügyvédi Irodával együttműködésben