Kitörési ponton az infokom

- Mérföldkőnek minősített eseményre készül a hazai infokommunikációs (ICT-) szakma szövetsége.

- Az IVSZ a holnapra meghirdetett konferenciáján azt reméli megtudni, milyen cselekvési tervvel készül a kormány az információs társadalom, illetve a tudásgazdaság fejlesztésére a következő négy évben. Milyen konkrétumokat, változásokat vár ettől a találkozótól?Túl vagyunk a helyzetfelmérésen, amely kimutatta, mekkora a lemaradásunk az e-gazdaság, a digitális írásbeliség területén már nemcsak a régi uniós tagországokhoz, hanem az EU25-höz képest. Az információs társadalom kialakítása érdekében eddig lerakott alapok igen gyöngére sikerültek. Van ugyan egy magas szinten megfogalmazott kormányprogram, de nincs hozzá cselekvési terv. Itt az idő, hogy az infokommunikációs piac a magyar gazdaság kitörési pontja lehessen.

- A kormányzat, úgy tűnik, most minden erejével a reálgazdaság pénzügyi stabilizációján dolgozik, kevésbé izgatja az e-gazdaság jövőképe.

- Márpedig az idő azért sürget, felkészülteknek kell lennünk a 2007–2013 között érkező uniós fejlesztési pénzek felhasználására. Ezúttal már ne az legyen a fő kérdés, hogy mire költsük, határozzuk meg, ha lehet, előre, milyen Magyarországot akarunk. Ha megvan a válasz, könnyebb megha-tározni azt is, hogy a cél eléréséhez mennyit kell infokommunikációra költeni. Az ICT-beruházások az unión belül is fókuszterületnek számítanak. Brüsszel maga is méri, hogy a fejlesztési pénzekből mennyi megy termelő, illetve nem termelő infrastruktúrára. Vegyünk egy hétköznapi példát: ha egy családban arról kell dönteni, hogy kifessék-e a lakást, vagy azt a pénzt inkább a gyerek számítógépére költsék, mi azt szeretnénk, ha az előbbi csak az utóbbi után jönne.

- Mi lenne a szakma számára – ha nem is az ideális, de legalább az elérhető – cél a kormányciklus végére az információs társadalom építésében?

- Konkrét elvárásokat is meg tudunk fogalmazni, hogy mekkora legyen például Magyarországon a PC- vagy az internetpenetráció, de a legfontosabb, hogy a ciklus végére szűnjön meg nagyarányú lemaradásunk ezeken a területeken az unió egyéb országaival összehasonlítva. Nálunk az internetfelhasználók aránya a kétharmada, míg a széles sávú eléréssel ellátott háztartásoké fele az európai átlagnak.

- Ehhez milyen konkrét lépéseket várnak a kormány részéről, és mi az, amit a szakmától vár?

- Az egyik oldalon kellenek olyan központi programok, amelyek az eddigieknél sokkal hatékonyabban ismertetik meg az állampolgárokkal például az internetfelhasználással járó előnyöket. A világhálós tartalmak és szolgáltatások terén is komolyabb előrelépésre van szükség. De lépni kell a szabályozásban is, hogy könnyebben és lehetőleg ár-érték arányon lehessen hozzájutni a szükséges eszközökhöz, szolgáltatásokhoz. Nem gondolom, hogy huszárvágással megoldhatóak lehetnek a problémák.

- Érdemes lenne körbenézni, hogyan csinálták mások. Például az ugyanebből a helyzetből indult Észtország, amely ma már a régió „bezzegországa”, az információs társadalom építésében mindenképp.

- Megnéztük, mit csináltak más uniós országokban. Kigyűjtöttük a tapasztalatokat, vannak konkrét javaslataink, de azt is tudjuk, hogy nem az IVSZ kormányoz, a szakmai szövetségnek nem az a feladata, hogy tollba mondja a kormánynak, mit kell csinálni. Inkább arról kell meggyőződnünk, hogy van-e megfelelő program, amit megvitathatunk. Ami Észtországot illeti, ott sok mindent kezdettől összehangoltabban csináltak. Ott igazán jól működik a teleházrendszer, és a magánszféra is segített a digitális írástudatlanság felszámolásában. A bankok például nemcsak abban voltak érdekeltek, hogy meggyőzzék ügyfeleiket: az e-bankoláshoz vegyenek otthonra PC-t, hanem abban is, hogy beszálljanak az informatikai ismeretek oktatásába. Az észt kormány még egy nagyon jó dolgot csinált. Kiépítette az alap-infrastruktúrát arra az összehangolt csipkártyás rendszerre, amelyre aztán a magánszektor telepíthette a saját szolgáltatásait. Mi több mint egy évtizede képtelenek vagyunk ezt megcsinálni, minden ágazat külön építi a saját rendszerét. Az adóhivataltól a BKV-n és az oktatáson át az egészségügyig szigetrendszerek működnek. Jó lenne kormányzati szinten központosítani az ilyen feladatokat.

- Teleházak nálunk is vannak, számos helyen oktatják az informatikai ismereteket, megszerezhető az európai számítógépes jogosítvány (ECDL). Hol a hiba a mi rendszerünkben?

- Ezeket a lehetőségeket nálunk még korlátozott mértékben veszik igénybe .

- Vagy ha igénybe veszik is, egyelőre keveset ér. Vegyük például az ECDL-t. A középiskolában megszerzett dokumentumot nem ismerik el a felsőoktatásban, a diákoknak ugyanazokról az ismeretekről az egyetemeken, főiskolákon újabb hasonló vizsgát kell tenniük.

- Ez értelmetlen, változtatni kell rajta.

- Van egy kihalófélben lévő Sulinet Expressz programunk is, amelynél az adókedvezménnyel megszerezhető eszközök nem szentesítették a célt, a PC- és internetpenetráció bővítését.

- Minden ilyen programra rá lehet sütni, hogy csak egy bizonyos rétegnek kedvez. Itt is az volt a probléma, hogy ennek révén nem újabb háztartásokba jutott el az informatika, hanem a régiekben cserélték le újakra az eszközöket. Az IVSZ szerint a jövőben a Magyarországon működő szociális rendszert is ki lehetne használni, hogy különböző társadalmi rétegeknek ezen a területen is segítsen. Az emberek kaphassanak internet-hozzáférési vagy számítógépes bont, hogy az eszközöket vagy szolgáltatásokat kedvezményesen vásárolhassák meg. Van olyan elképzelés is, hogy a diákok egy kávé áráért tudjanak bérelni például laptopot. Ebbe információink szerint szívesen beszállnának a piaci szereplők is, a bankok, a Diákhitel Központ is bevonható lenne, a részletek azonban még nincsenek kidolgozva.

- Most viszont nem az osztogatások, hanem a megszorítások korszaka jön.

- Ezeket a megszorításokat is a magunk javára lehetne fordítani. Az állam eddig alig használta az informatikai eszközöket hatékonyságának a növelésére. A hazai kis- és középvállalkozások is sereghajtók uniós szinten az ICT-eszközök használatában. Óriási szemléletváltoztatásra van szükség. Az állam évi több tízmilliárd forintot költ informatikára, mégis, egyelőre azt mondhatjuk, hogy sem állampolgárként, sem vállalkozóként nem jutunk hozzá az azokra építhető szolgáltatásokhoz. Konkrét javaslatunk: legyen egy kormányszintű tanács, amely elkészíti a cselekvési tervet, és következetesen ellenőrzi annak a betartását.

- Ez olyan, mintha vissza akarnák állítani az informatikai minisztériumot?

- Inkább egy néhány fős koordináló szervet látnánk szívesen, olyat, mint a most létrejövő versenyképességi tanács.

- Kit látna szívesen a tagjai között?

- Lenne benne miniszter, gazdasági szakember, szociológus, tudós is, az IVSZ is delegálna bele szakembert. Ez a grémium tudná ellenőrizni azt is, hogy az uniós fejlesztési pénzeknek legalább a 10-15 százalékát ICT-beruházásokra fordítsuk. A kormány közreműködhetne a piacteremtésben oly módon is, hogy minél több szolgáltató központ települhessen Magyarországra, mint ez a nemzetközi pénzintézeti konszolidáció során már ma is megfigyelhető.

- Azt mondják, sokszor nem is a szolgáltató központok idevonzása a nagyobb feladat, hanem ezek megtöltése hazai szakemberekkel. A felsőoktatás outputja nincs összhangban a piaci inputokkal, szükségletekkel.

- Igaza van, sokkal több mérnökre lenne szükség. Ma az oktatási piacon sokkal nagyobb számban bocsátanak ki kommunikációs szakembereket, az ő képzésük ugyanis kevesebbe kerül az oktatási intézményeknek, mint a mérnököké. A műszaki diploma előállítási költsége általában jóval magasabb.

- Van mit tenni a versenyképesség javításában is mind az ágazatnak, mind magának a szakmának. Ma már nemcsak az összeszerelő jellegű beruházásokat nehéz megszereznie Magyarországnak, hanem a szellemi tudást igénylőeket is.

- A szomszédos országok a szoftverfejlesztés terén is komoly versenytársakká nőtték ki magukat. Az innovatív tevékenységet folytató vállalatokra éppen ezért szerintünk nagyon komoly adókedvezményt kell kidolgozni, erre már az EU-n belül is van példa. Erre azért van szükség, mert ezeknek a vállalkozásoknak speciális a költségstruktúrája, egyfelől nagyon magas az élőmunkaterhe, másfelől miközben a költségek a jelenben jelentkeznek, a megtérülésük hosszú távú, és sok esetben bizonytalan is.

- Lát esélyt bárminemű adókedvezményre az adóemelések időszakában?

- Tisztában vagyunk vele, hogy ennek nem most van itt az ideje, hanem amikor újragondolja a kormány az adórendszert. Erre ígéretet is tett a pénzügyminiszter.

- Végül beszéljünk arról a körről is, amelyet az IVSZ a nevében is képvisel, az informatikai vállalkozások esélyeiről. E téren főként a kis- és középvállalkozások helyzete a kérdéses, számukra milyen kitörési pontokat lát?

- Azt látom, hogy a hazai kkv-k nagyon akarnak fejlődni, rugalmasak, szerintünk meghatározó szerepük lehet a központi informatikai fejlesztéseknél is. Erre oda is kell majd figyelni, hogy megfelelő résznyi üzlet jusson nekik.

- Véleményük szerint viszont mindez továbbra is marad a deklaráció szintjén, a gyakorlat ugyanis évek óta mást mutat, a közbeszerzési tendereken jóval kisebb eséllyel indulhatnak.

- Ezért kell a helyzeten változtatni. Ugyanakkor szerintem nem ennyire borús a kép; minden évben van két-három olyan magyar cég, amely beverekszi magát a jobbak közé, vannak befektetők is, akik sok milliárd forintért vevők ezekre a cégekre. Olyan gazdaságot látok itt a következő néhány évben, ahol csak a csúcstechnológiai területen évi 100-150 vállalkozás is elindulhat.

Carnation Consulting Kft. – alapító (1997–1998)

Hiperarchia Consulting Kft. – alapító (1998–)

Société Générale Hungária Bank Rt. – igazgató, befektetési szaktanácsadó (1998–1999)

Kirowski Rt. – vezérigazgató (2000–)

Carnation Consulting Kft. – alapító (1997–1998)

Hiperarchia Consulting Kft. – alapító (1998–)

Société Générale Hungária Bank Rt. – igazgató, befektetési szaktanácsadó (1998–1999)

Kirowski Rt. – vezérigazgató (2000–) A szervezet Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége a Magyarországon működő, részben vagy teljes egészében informatikai profilú vállalkozások érdekvédelmi és érdek-képviseleti szervezete.

A mintegy 340 tagot számláló szövetség lefedi a hazai infokommunikációs piac 80-90 százalékát.-->