Bár a nagy költségvetési színvallás óta kisebb figyelem vetül az államháztartás havi hiányadataira, várhatóan hamarosan változik a helyzet: a kormány fiskális konszolidáció melletti elkötelezettségének első mércéje az lehet, hogy az idei, módosított deficitcél teljesül-e. Mindenesetre a júniusi hiányszámok brutális kiköltekezésről adnak számot. A 304 milliárd forintos passzívum dobogós helyezést ér az utóbbi évek adatai között, ráadásul ezúttal sem a választások előtti pénzszórás, sem pedig az EU-csatlakozás okozta technikai hatás nem jelentkezett – így nézve tulajdonképpen akár a rendkívüli eseményektől mentes hónapok között a legrosszabbnak mondhatjuk a 2006. júniusit. Természetesen a Pénzügyminisztérium korábban ennél is nagyobb deficitet jósolt, ám ezt a többéves trükköt már senki nem veszi be: nem számoltunk utána, de ha a tárca havi előrejelzéseit összeadnánk, az éves deficitcél másfélszerese is kijönne. Így lehet sikertörténet a 300 milliárd forint feletti hiány.
A kormány mindenesetre érzi, hogy valamit tenni kellene: negyedévente esedékes miniszteri beszámolók életre hívásával igyekszik elejét venni a tárcák túlköltekezésének. Persze minden javaslat annyit ér, amennyire a kormányzati szereplők komolyan gondolják – és egyelőre a piac e szempontból is szkeptikus.
Jól mutatja a hitelességhiányt, hogy a Standard & Poor’s hitelminősítő intézet igazgatója úgy nyilatkozott, hogy Bulgária és Románia előbb fizethet euróval, mint Magyarország.
Míg néhány hónapja a megelőlegezett bizalomról szóltak a hírek, addig most mintha a korábbi kormányzati szemfényvesztés miatti felháborodás látszódna néhány nyilatkozaton, amelyek így néha túlzásokat is tartalmaznak. Persze az teljesen mindegy, hogy mi mit gondolunk a délkelet-európai országok konvergenciájáról, a lényeg, hogy a külföld mikor szavaz bizalmat nekünk. Egyelőre messzinek tűnik ez az időpont. MI
