Mi a G8-csúcs célja?

Az e heti csúcstalálkozón különösen egy kérdés igényel nagy figyelmet: az energiabiztonság. A világ egy új energiakorszakba lépett, amelyet a növekvő nemzetközi energiaigény, a magas és ingadozó olaj- és gázárak, valamint az éghajlatváltozás kihívása ural. Vegyük Európát: a gáz- és olajárak közel kétszeresükre nőttek az utóbbi két évben. Európa importfüggősége 2030-ig becslések szerint 70 százalékra emelkedik. Alacsony beruházási arány jellemző a teljes globális energiaellátási láncban: több mint 16 ezer milliárd euró szükséges a következő húsz évben a várható energiaigény teljesítésére és az elhasználódó infrastruktúra felújítására.

Üdvözlöm tehát Putyin elnök úr azon döntését, hogy az energiabiztonság az orosz G8-elnökség menetrendjének élére került. A G8 magában foglalja a legtöbb jelentős energiafogyasztó, -termelő és -szállító országot. Mindegyiknek érdekeltnek kell lennie egy biztonságos és stabil energiapiac és az egyenlő versenyfeltételek előmozdításában.

Az energiabiztonságot azonban nem lehet úgy elérni, hogy a problémák okozta ellátási „lyukakat” egyenként toldozgatjuk. A teljes energiaellátási láncot kell figyelembe vennünk, a termeléstől a fogyasztásig. Ez olyan kérdéseket foglal magában, mint az energiatermelés diverzifikációja (beleértve a megújuló és a nukleáris energiát), a szállítás, az energiahatékonyság, a piacnyitás, a tiszta energiatechnológiák és a hatékony szabályozási környezet.

Szükségünk van egy közös egyetértéssel született, globális elveket tartalmazó keretre, amely irányt mutat minden érintett félnek, és amely kölcsönös bizalmon alapuló, valódi egymásrautaltságot hoz létre. Egy ilyen keret biztonságos és átlátható befektetési légkör, valamint működő és versenyképes piacok kialakulását ösztönözné a világban. Mindkettőre szükség van ahhoz, hogy az energiaágazatban az elkövetkező évtizedekben szükséges nagymértékű befektetéseket megfelelően ki tudjuk használni.

Az EU magához veszi az irányítást. Az idén az Európai Bizottság egy új energiakeret-javaslatot küldött Európa kormányainak. Ők kedvezően reagáltak: először felkérték az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy európai energiapolitikát a márciusi csúcstalálkozójuk során, majd az elmúlt hónapban megegyeztek a külső energiabiztonságra vonatkozó elvekről. Ezek szolgáltak az elmúlt hónapban tartott EU–USA csúcstalálkozón született megállapodás alapjául.

Az energiabiztonság az egész világot érintő kihívás, amely globális megoldásokat kíván. Pontosan itt merül fel a G8 szerepe, ezért kell nekünk mutatnunk az utat, és el kell kötelezni magunkat olyan elvek mellett, amelyek lehetővé teszik minden nemzet számára, hogy hozzájáruljon a megbízható, kifizethető és fenntartható energia közös céljához.

Az energiára való összpontosításban nem szabad szem elől tévesztenünk világunk egy másik hosszú távú kihívását: a rendkívüli szegénység megszüntetését. Véghez kell vinnünk a múlt évi gleneaglesi G8-csúcstalálkozó kulcsfontosságú eredményét: átfogó intézkedéscsomagot kell készíteni, hogy előmozdítsuk Afrika haladását a millenniumi fejlesztési célok megvalósítása felé. Az EU ebben is átvette az irányítást annak elhatározásával, hogy 2010-ig megduplázza a támogatást, így biztosítva a Gleneaglesben Afrikának ígért 50 milliárd dollár 80 százalékát, illetve hogy fokozatosan megengedjük a világ 50 legszegényebb országából származó minden termék EU-ba való vám és vámkontinges nélküli belépését – a fegyvereket kivéve. Folytatnunk kell azonban ígéreteink végrehajtását. Ez az oka annak, hogy Európa ebben az évben sürgette a fejlesztési menetrendet. A fejlődési lehetőségeket az egész világot érdeklő kérdések középpontjában tartjuk, mert ott a helye.

A szerző az Európai Bizottság elnöke