Most a tüzet kell oltani

Ha tűz van, tüzet kell oltani – az egyik hazai nagyvállalkozó fogalmazta meg ekként véleményét a kormány megszorító intézkedéseiről.

Hasonlóképpen gondolkodhatott a köztársasági elnök is, amikor saját szűrőjén átengedte a teljes megszorító csomagot. A törvényeket nem találta alkotmányellenesnek, az Országgyűlésnek meg azért nem küldte vissza, mert tekintettel volt a költségvetésre meg a magyar gazdaságpolitika nemzetközi megítélésére.

Ami most egyáltalán nem kedvező. A Financial Times tegnapi számában Magyarországot jelölte az „Európa beteg embere” kétes dicsőségű díjra, az EU pénzügyi biztosa pedig a múlt héten minősítette újra a magyar államháztartás helyzetét a legproblémásabbnak az Európai Unióban.

A költségvetésben tehát „tűz” van, azaz a hiány mértéke lassan kezelhetetlen méretűvé vált, amely a „pannon pumának” nevezett, ugrani képes reálgazdaságot is fojtogatta már.

A tűzoltáshoz minden eszközt be kell vetni. A kormány a „minden eszközt” leginkább a terhek növelésében találta meg. A szakértők viszont még arra várnak, hogy a kiadásokat is nyirbálja meg a kormány.

A köztársasági elnök nem akarta nehezíteni a kormány amúgy sem könnyű helyzetét. Tehetett volna másként is? Elvben igen, de bölcsebb a nagyvonalú eljárás. A bizonytalan gazdasági-költségvetési kilátásokat alapjaiban rengette volna meg egy elnöki vétó. Akkor a tervezett pluszbevételeknek a töredékére lenne esély, azaz a hiány ismét nagyobb lenne a beharangozottnál., s a kormány kezdhetne mindent elölről.

Így viszont „csak” folytatni kell. A reformokkal. A szakértők ugyanis váltig állítják: az adóemelés csak az első lépés lehetett. A tűzoltást újjáépítésnek kell követnie. Azaz a kormánynak a nagy rendszerek – egészségügy, nyugdíj – pazarló működését is meg kell szüntetnie. Előbb vagy utóbb itt is lépnie kell.