Veszélyben a növekedés
Ismert, hogy a GDP és a nemzeti jövedelem bővülési üteme Magyarországon nem azonos: a GDP-növekedésnek csak a fele a nemzeti jövedelem bővülése. A különbség döntő oka, hogy a külföldi befektetők hazai profitja és a hazai befektetők külföldi profitja nagyságrendileg eltér egymástól. A magyar gazdaságba invesztált közel 70 milliárd dollár értékű külföldi tőke utáni profit nagyságrendileg nagyobb, mint a magyar befektetők 3-4 milliárd dollár értékű térségi befektetésének profitja. Utóbbi többsége is globális cégek magyar leányvállalatainál jelentkezik, így valójában nem csökkenti a profittranszfert és nem növeli a nemzeti jövedelmet.
A Fehér könyv legfontosabb megállapítása is ez volt: az elmúlt évek 4 százalék körüli GDP-növekedése a nemzeti jövedelemnek csak a 2 százalékos bővülését hozta. A gazdasági felzárkózás szempontjából az itthon felhasználható források bővülése számít, hiszen ebből lehet bővíteni a fogyasztást és a felhalmozást.
A kivételesen kedvező globális konjunktúrában elért 2 százalékos magyar nemzetijövedelem-bővülés kifejezetten rossz teljesítmény, mert nem magasabb az EU átlagos növekedésénél, tehát nem elegendő a fejlett európai országokhoz való felzárkózáshoz. A felzárkózást az egy főre eső gazdasági teljesítménnyel és fogyasztással mérjük, de a fogyasztás bővülése tartósan kizárólag a nemzeti jövedelem emelkedésével lehetséges. Időlegesen lehet hitelből, ahogy ez 2002 és 2006 között történt, de ennek ára van. Már érkeznek is az első számlák, de mennyi jön még!
2006-ban a térség országai és az EU8 között nem csupán a GDP-növekedésben kullogunk az utolsó helyen, mert a nemzeti jövedelem bővülése terén még roszszabb a helyezésünk. Szlovákia kivételével nem találunk olyan gazdaságot térségünkben, illetve az EU8 csoportjában, ahol a profittranszfer ilyen mértékben módosítaná a GDP-növekedésnek és a nemzeti jövedelem bővülésének egymáshoz viszonyított arányát. Míg a GDP-növekedés terén a térség és az EU8 átlagának kétharmadát érjük el, addig a magyar nemzeti jövedelem 2 százalékos bővülése már csak az átlag egyharmadára elegendő. Ez volt a jó hír.
A rossz hír azonban az, hogy 2007-ben megszűnik a magyar nemzeti jövedelem bővülése, és ezzel újból távolodunk az EU átlagos fejlettségi szintjétől. Ez példátlan kudarc lesz, mert egyetlen más felzárkózó gazdaságban sem szűnik meg a közeledés a fejlett országok csoportjához 2007-ben, ami természetes is globális konjunktúra esetén. Miért áll le a nemzeti jövedelem bővülése 2007-ben?
A kormány ma mintegy 1100 milliárd forintos megszorító csomagot tervez be a 2007-es költségvetésbe, ez őszre nagyobb lesz, mert az első Gyurcsány-csomag 2006-ra várt többletbevételei nem teljesülnek. Ez azt jelenti, hogy nagyjából 1200 milliárd forintos költségvetési egyenlegjavítást céloz meg a kormány, ami azonos összegű kereslet kivonását jelenti a gazdaságból. A keresleti oldal a GDP 5 százalékával csökken, hiszen a költségvetés kiadási oldalán az állam nem költi el a pénzt, és a háztartások, valamint a vállalkozások a magasabb árak és adók miatt költenek kevesebbet. Ez a terv illúzió, mert valutaválság és két számjegyű infláció nélkül demokratikus körülmények között nem lehet egy év alatt a GDP 5 százalékával csökkenteni a keresleti oldalt. Illúzió, de arra elég lehet, hogy a GDP 2-3 százalékával csökkentse a keresleti oldalt, amiből a reálkereset és a fogyasztás csökkentése következik.
Kiegyenlíti-e ezt a kieső keresletet más tényező? Az állam bizonyosan nem, mert az EU-pénzek többletberuházási keresleti hatása sem jelentkezik még 2007-ben. A globális cégek és a hazai vállalkozások sem, mert fennmarad a gazdaságpolitika hiteltelensége, adócsökkentés helyett adóemelések következnek, és fennmarad az árfolyam-politikai kockázat.
Ha leáll a növekedés, még nagyobb lesz a következő csomag: itt a negatív spirál.
A szerző a Növekedéskutató Intézet igazgatója, a Fidesz – MPSZ országgyűlési képviselője
