Hogyan alakul a devizahitelek törlesztése?

Illés Zoltán, az OTP Bank ügyvezető igazgatója: Fegyelem. „A legnagyobb hazai bank az utóbbi hónapokban nem változtatott az ingatlanfedezetű hitelek árstruktúráján, egyetlen kivétel a devizakölcsönök mindössze 0,8 százalékát megtestesítő euróalapú hitel, amelynél az OTP lekövette az Európai Központi Bank 25 bázispontos kamatemelését. A devizahitelek mintegy 99 százaléka svájcifrank-alapú, ezeknél a kamat változatlanul 3,95 százalék. Markáns felfutás tapasztalható az árfolyamgarantált és a forintban fix törlesztőrészletű devizaalapú hitelek körében. Az OTP Bank ügyfelei körében a hitel-visszafizetési morál, illetve a törlesztési fegyelem pozitív tartományban mozog, amit jól mutat, hogy az 1660 milliárd forintos teljes ügyfélhitel-állomány mintegy 95 százaléka volt problémamentes 2006 első fél évének végén.”

Orosz András, a K&H Bank ügyvezető igazgatója: Új konstrukciók. „A bank sajnos kénytelen a forrásköltségeinek emelkedése arányában megnövelni hiteleinek a kamatszintjét is; a legnépszerűbb svájcifrank-alapú hitelek esetében ez 1 százalékpontos emelést jelentett. Az árfolyamváltozás miatt pedig az év elejétől mostanáig 8,6 százalékkal gyengült a forint. Mindezek egy átlagos összegű (6 millió forint) és futamidejű (18 év) lakáscélú hitelnél a 43 223 forintos részletet 46 387-re emelik. A havi törlesztőrészletek növekedése miatt az ügyfelek eddig nem kezdeményezték hiteleik átalakítását. Azoknál viszont, akik július elején, a forint leggyengébb időszakában vettek fel devizaalapú hitelt, a havi részletek csökkentek. A nemfizetések számának növekedésére főképp a személyi hitelek terén lehet számítani.”

Lukácsi Zoltán, a CIB Bank lakossági marketingfőosztályának a vezetője: Átütemezés. „A forint gyengeségével kapcsolatban egyelőre nem tapasztalunk olyan kereslet- vagy delikvenciaváltozást, amely kimondottan ennek a folyamatnak lenne betudható, az új hitelt felvevő ügyfelek pedig egyszerűen nagyobb összegű törlesztőrészlettel kalkulálnak. A kormányzati megszorítások kapcsán pár hónapos késéssel lehet számítani a delikvencia növelésére. A fizetési nehézségekkel küzdő ügyfelek részére – indokolt esetben – egyedi döntést követően a tartozás átütemezését (futamidő-hosszabbítást), illetve a lejárt követelésre részletfizetési megállapodást és fizetési haladékot tudnak ajánlani. Az eddigi nemfizetési tapasztalatok alapján valószínűleg a fedezetlen hiteleknél jelentkezik majd korábban és nagyobb mértékben a megszorítások miatti késedelem.”

Komócsi Sándor, a HVB Bank lakossági termékfejlesztésének ügyvezető igazgatója: Átváltási lehetőség.„A HVB Bank minden devizaalapú hitelt fölvett ügyfele számára a futamidő során egyszeri alkalommal lehetőséget biztosít a hitel forinthitelre való átváltására, mégpedig különdíj felszámítása nélkül. Ennek ellenére nem jellemző, hogy az ügyfelek forintalapú hitelre térnének át, vagy le kívánnák zárni meglévő szerződéseiket. A HVB Bank a deviza- és forintalapú hiteleinek árazásában is több tényezőt mérlegel, így önmagában a referenciakamatok megváltozása nem jelent automatikusan kamatváltoztatást. Az utóbbi, devizában (euróban és svájci frankban) történő kamatemelések hatását a HVB Bank standard hitel termékei esetében nem érvényesítette. A HVB Bank ügyfélkörében nem számítunk a hitel-visszafizetési képesség romlására.”

Bőczén Patrik, a Raiffeisen Bank lakossági üzletágának termékfejlesztési csoportvezetője: Tartós érdeklődés. „Az elmúlt időszak árfolyam-volatilitása nem érezhető alapvetően a lakosság hitelfelvételi kedvének csökkenésében. A már meglévő hiteleknél sem tapasztalható az előtörlesztések számának a megemelkedése, a forinthitelekre történő áttérés. Ügyfeleink számára a bank által alkalmazott speciális technika, miszerint a forintban fizetendő törlesztőrészlet hat hónapra előre rögzített, és az árfolyamváltozás hatása csak a következő hat hónapra megállapított törlesztőrészletben jelentkezik. A Raiffeisen Bank a lakossági hitelek tekintetében nem építette be a svájci jegybank, illetve az Európai Központi Bank kamatemeléseit. A kormányzati szigorítások nyomán nem várjuk a nemfizetések számának drasztikus, illetve szegmensspecifikus megemelkedését.”