Okoz-e gondot a gazdasági tanácsi vétó megszüntetése?

Szabó Zoltán, a parlament oktatási és tudományos bizottságának elnöke: Hallgatnak rájuk.

Szerettük volna, ha a törvény megerősíti a gazdasági tanácsok jogkörét, ám ennek útját állta most az Alkotmánybíróság. Természetesen mi sem akartuk megkérdőjelezni az egyetemek, főiskolák autonómiáját, hiszen ezt mi is alapvető fontosságú értéknek tartjuk. Ugyanakkor úgy véljük, a tanács vétójoga nem az intézményre, hanem a rektornak a szenátus elé beterjesztett javaslatára vonatkozott volna. Ám azért nem tartom a törvény passzusának megsemmisítését komoly problémának, mert az az egyetem, főiskola, amely jót akar magának, hallgat gazdasági tanácsára. Ezeket a testületeket ugyanis elismert, felkészült szakértők alkotják, s az ő véleményüket mindenképpen érdemes figyelembe venniük az intézmények ilyen szempontból laikus irányítóinak.

Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora: Nincs konfliktus.

Én nem éreztem úgy, hogy a gazdasági tanács jövőbeni vétójoga sértette volna az egyetemi autonómiát, de ha az Alkotmánybíróság így döntött, tudomásul kell venni, bár nem hinném, hogy ennek radikális következményei lennének. A szenátus elé beterjesztett javaslatokat a gazdasági tanács megtárgyalja, s amennyiben valamelyikkel nem ért egyet, közli velünk, mi pedig tájékoztatjuk erről a szenátust. De az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ha elő is fordul ilyen eset, abból nem lesz konfliktus, hiszen a gazdasági tanácsok mindig konstruktívak voltak, nagyon előremutató, hasznos ötleteket, javaslatokat kaptunk tőlük. Biztos vagyok benne, hogy így lesz ez például a következő évi költségvetés, valamint a középtávú intézményfejlesztés ügyében is.

Nagy Zoltán, a Hallgatói Önkormányzatok Orsz. Konferenciájának alelnöke: Furcsa helyzet.

Miután az Alkotmánybíróság tavaly értelmezte a felsőoktatási intézmények autonómiáját, s a gazdasági tanács jogköre a törvénymódosítás következtében ezt sértette volna, nem meglepő a taláros testület döntése. Az oktatási tárca szakértői erre korábban is felhívták a figyelmet, de a minisztérium vezetése ennek ellenére ragaszkodott az elképzeléséhez. Egyébként van is abban ráció, hogy egy olyan külső testület, mint a gazdasági tanács, ne kapjon ekkora felhatalmazást. Hiszen a tagjai nem vesznek részt az egyetemek életében, nincs elég információjuk, másfelől pedig furcsa helyzet állhat elő azzal – mint amire már van is példa –, hogy az egyik egyetem vezetője bekerül egy másiknak a gazdasági tanácsába, holott ezek az intézmények egymás konkurensei.

Láng László, a Nemzetközi Üzleti Főiskola (IBS) főigazgatója: Keveredik két dolog.

Főiskolánk magánintézmény, egy fillér állami támogatást nem kapunk, éppen ezért tudom objektíven megítélni a helyzetet. Állítom, a gazdasági tanácsok vétójoga nem sértette volna az egyetemi autonómiát. Ugyanis összekeveredik két különböző dolog. Van egyrészt az intézményeknek a tanszabadsághoz való joga, azaz, hogy ők dönthetnek az oktatásuk tartalmáról, módszertanáról, ebbe az új törvénymódosítás alapján sem lett volna beleszólása a gazdasági tanácsnak. A másik autonómia gazdasági jellegű, itt viszont indokolt lett volna, ha egy külső szakértők által alkotott testületnek egyetértési joga van, hogy beleszóljon az adófizetők pénzének felhasználásába. Nem értem, miért helyes az, hogy az önérdekeit követő szenátustól várjuk el a teljes gazdasági felelősséget.

Széll Gábor, a Miskolci Egyetem gazdasági-műszaki főigazgatója: Könnyebb lett volna.

A törvénymódosítással az lett volna a cél, hogy az intézmények gazdálkodásában jobban érvényesüljenek a versenyszféra szempontjai, a gazdaságosság, a hatékonyság, hiszen a gazdasági tanácsokban részt vevő ipari, vállalati, banki vezetők ilyen szemléletet képviselnek, másrészt ezáltal lehetővé vált volna a gazdálkodás reformjának felgyorsítása. De az egyetemek, főiskolák gazdasági vezetőinek is könnyebb, egyszerűbb lett volna a dolga, ha a tanácsok egyetértési jogot kapnak. Ennek ellenére alapvető problémát nem jelent majd, hogy marad a mostani helyzet, hiszen a testületek a véleményezési jogukkal eddig is jól éltek, s olyan előremutató, ésszerű javaslatokkal álltak elő, amelyeket az egyetem vezetősége örömmel és pozitívan fogadott.