Újabb magyar leminősítés

Az önkormányzati választások utáni héten nem szűkölködtünk az eseményekben, és nem csupán a politikai fronton, hanem a gazdaságin is zajlott az élet. Mindkét területet érinti, hogy a Fidesz – érezvén az üzleti szereplők felől megnyilvánuló bizalmatlanságot – kísérleteket tett gazdasági hitelességének építésére. Egy félig-meddig titkos szerdai összejövetelen a gazdasági vezetők először hallhattak Orbán Viktortól erős kiállást a reformok mellett.

A bizalmatlanság a magyar gazdaság egészére is vonatkozik: a Japan Credit Rating (JCR) intézet leminősítette Magyarország hosszú lejáratú devizaadósságát. Két héten belül ez a harmadik jelzés, hogy a külföld egyre kockázatosabbnak tekinti a magyar államkötvényekbe való befektetést. A leminősítés nem tesz jót az államháztartás helyzetének, hiszen a növekvő kockázatok mellett a kamatszint is emelkedik. A piac elkezdte beárazni a 8,5 százalékos alapkamatot a kötvényekbe, az állampapír-aukciókon jelentősen emelkedtek a hozamok.

Essék szó a gazdasági folyamatokról is, amelyekről azért szívderítőbb hírek láttak napvilágot. Júliusban 325 millió eurós hiány keletkezett a külkereskedelmi mérlegben, mintegy 160 millióval kevesebb, mint egy évvel korábban. Az első hét hónapban az export volumene 16, az importé 13 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért szintet. Szeptemberben csökkent, de továbbra is a növekedést jelző 50 pont feletti tartományban volt a beszerzési menedzserindex. Bár ez lassuló ütemű bővülést ígér a feldolgozóipar számára, biztató, hogy az előrejelzői szempontból fontos részindexek kedvezően alakulnak.

Kevésbé jó hír, hogy az államháztartás magas hiánya miatt továbbra is nagy az ország külső finanszírozási igénye. A második negyedéves adatok szerint az állam a GDP nyolc százalékát kitevő forrásra tartott igényt, erre a háztartások megtakarításai nem nyújtottak fedezetet. MI